Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

:366 Kisebb íközlemények ben méginkább esak öntözési idényen kívül, tehát őszi, vagy téli időben végezhetik, ami az építési költségeket előreláthatólag megemeli, az acélcső építési költsége viszont veszendőbe megy. Bár végleges műtárgyként épült meg, de egyelőre mégis ideiglenes megoldásnak kell tekintenünk a Keleti Főcsatornának a Vidi és a Brassó erekkel való kereszteződését (1. ábra). A lefolyásra kerülhető vizeknek a Vidi-éri bujtató csak 30-, a Brassó-éri pedig mindössze 50%-át szállítja. Ez ideig a bujtatok vízszállításával nem volt baj. Ennek oka abban keresendő, hogy az 1940—42. évi nagy belvízjárás idején a Vidi- és a Brassó-ér vízrendszere még nem épült ki és a vizek nagyrésze az említett években magán a vízgyűjtő területen tározódott. Később a Vidi-ér és mellékcsatornái teljesen megépültek és a Brassó-ér egyes szakaszait is karbahelyezték. Nagy belvízjárás esetén a jövőben mindkét kereszteződésnél, de különösen a Vidi-érnél olyan elöntéssel lehet számolni, ami nemcsak mezőgazdasági kárt okoz, hanem a Keleti Főcsatorna keleti töltésének egy szakaszát is megrongálhatja. A terepalakulat mindkét bujtatónál lehetővé teszi a nagyvizeknek bevezetését a Keleti Főcsatornába. Ideiglenes jellegűnek tekinthető a Pece-éri bujtató is (1. ábra). A bujtató mellett megépült a Pece-ér nagyvizeit a Keleti Főcsatornába bevezető zsilip. A nagyvizeknek a főcsatornába vezetéséhez azonban szükséges volna a Pece-ér főcsatorna feletti szakaszának a visszatöltésezése. A visszatöltésezés nem készült el és így a megépült műtárgyak feladatukat maradéktalanul nem láthatják el. Az ideiglenes megoldásra jellemző példa a Keleti Főcsatorna és a Kösely vízfolyás kereszteződése felett 1954-ben épült hajdúszoboszlói bukó (1. ábra). Ezt a bukót a Vízügyi Tervező Iroda a főcsatorna és a Kösely kereszteződése feletti szakasza vízszínének állandósítása érdekében tervezte az akkori elképzelések szerint egy évi időtartamra. A bukó a megépítés óta állandóan üzemben van és állapota ez idő szerint is kielégítő. A bukó példa arra, hogy jelentős vízmennyiségek kormányzása ideiglenesen egyszerű eszközökkel is biztosítható, de példa arra is, hogy hazai gyakorlatunk szerint az ideiglenesen megépített műtárgyak általában hosszabb ideig állanak fenn, mint amennyi időre tervezzük őket. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, mégis megemlítjük, hogy a főcsatornák mentén az utóbbi években megkezdődött a fasorok telepítése. A fasorok — párologtató hatásuk következtében — a csatornák környezetében levő kisebb szivárgásokra előreláthatólag jótékony hatással lesznek. Ezen túlmenően a fasorok megváltoztatják a táj jeliegét is. A Keleti Főcsatorna mentén az utóbbi 4 — 5 évben telepített fasorok ma már erdős, ligetes tájjá alakították át a korábban fátlan pusztaságot, ami a szemlélőnek örömet, a népgazdaságnak pedig jelentős hasznot jelent. * Hazai viszonylatban a vízgazdálkodás területén az utóbbi tíz évben jelentős művek épültek. Ezeknek a műveknek a tervezésénél és építésénél szerzett tapasztalatokat általában nem rögzítettük és azok nagvrésze feledésbe megy. Helyes volna, ha nagyobb vízügyi tervezéseknél és építéseknél a szerzett tapasztalatokat a tervezők és az építők összegyűjtenék és közreadnák. Ennnél a nem teljes tárgykört felölelő tanulmányunknak megírásánál is elsősorban ilyen meggondolások vezettek. NAGYÁTMÉRŐJŰ VÍZTÁVVEZETÉK KORSZERŰ ÉPÍTÉSE PÉTER GÁBOR

1 628.14.002(439) A fokozódó iparosodás következtében egyre gyakrabban jelentkezik az az igény, hogy nagy távolságról kell ipari vagy ivóvizet beszerezni. Ennek következtében több távolsági csővezeték épült már hazánkban is. Jelen tanulmányban az ajkai 600 mm átmérőjű lemezből hegesztett acélcsővezeték építésével kapcsolatos tapasztalatokat kívánom röviden ismertetni különös figyelemmel a fektetés vonalán elért eredményekre. 1 Péter Gábor, oki. mérnök, a Mélyépítési Tervező Vállalat (Budapest) szakosztályvezetője.