Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Molnár—Juhász: Tervezési és építési hiányosságok 361 Említésre érdemes megfigyelést tettünk a K — III főcsatorna tér­ségében az egyik állami gazdaság területén, ahol a csőátereszek után rövid — 0,7 m hosszú — előregyár­tott lapokból készült utófenék bur­kolatot készítettek. Ezeknél a mű­tárgyaknál kimosás nem mutatko­zott, annak ellenére, hogy a nyo­mokból ítélve a csatorna a műtárgy belső méretéhez képest jelentős víz­mennyiségeket vezeteti. Kísérletek­kel kellene megvizsgálni, hogy ez a jelenség kedvező talajadottságok eredménye-e, vagy pedig egyes ese­tekben a rövid burkolat kimosás szempontjából előnyösebb, mint a 5. ábra. Megroskadt burkolat hosszá. A szemlén látottak egyéb­ként igazolták azt a régi elvet, hogy az utófenék burkolat ne legyen hosszú, de mélyen bekötő fog zárja le és a fog után kőszórás biztosítsa a csatlakozó földmeder káros kimélyülését. A kőszórás a kimosásnak és a rézsűülepedésnek megfelelően helyezkedik el. (4. ábra). Az öntözőműveket sok esetben rohammunkával építették. A földművek nem ülepedtek meg és a burkolatot a meg nem ülepedett töltésre helyeztük el. Az ilyen meg nem ülepedett töltésre épített burkolatok akár előregyártott, akár helyszínen csömöszölt betonból készültek, kivétel nélkül megroskadtak és minden esetben helyreállításra szorulnak (5. ábra). Közismert teny, hogy meg nem ülepedett töltésre burkolatot elhelyezni nem szabad. A földművek mostani fejlett építési módszereinek alkalmazása esetén a töltés anyagának megfelelő megválasztásával és döngölésével, esetleg iszapoltatá­sával elérhető volna, hogy az öntözőcsatornák töltése ne ülepedjék. Az öntöző csatornák töltését azonban, elsősorban a költségek csökkentése miatt, a helyszínen termelt anyagból építik. Ezeknek az anyagoknak az összetétele, víztartalma, a leg­több esetben nem felel meg az ülepedésmentes töltés építéséhez szükséges föld anya­gától megkívánt feltételeknek. Ezenkívül az alkalmazott tömörítő eszközökkel sem lehet az optimális tömör- ' séget elérni. Ennek következtében az öntözőcsatornák töltéseinek építésénél utó­lagos ülepedéssel számolni kell. Ezért, ha az öntözőműveket a földművek megépítése után azonnal üzembe kell helyezni, helyesebb az utófeneket ideiglenesen biztosítani és megülepedés után, öntözési idé­nyen kívül helyezni el a végleges burkolatot. A megroskadt burkola­tok helyreállítása terméskő, vagy előregyártott lapokból készült bur­kolat esetén is költséges, monolit burkolat esetén pedig a költségek megközelíthetik az első megépítés költségeit. Azoknál az utófenékbur­kolatoknál, amelyeket lezáró foggal nem láttak el, az utófenék után általában olyan kimosások kelet­keztek, amelyek a burkolat alá ér­tek. (6. ábra). Sajnos ez nem szór­ványos, hanem gyakran ismétlődő hiba. Az utófenékburkolatok terve­zésére és építésére nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig tettük és különösen az utóbbi leírt hibák nem engedhetők meg. 6. ábra. Bekotőfog hiányában alámosott burkolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom