Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések
Molnár—Juhász: Tervezési és építési hiányosságok 361 Említésre érdemes megfigyelést tettünk a K — III főcsatorna térségében az egyik állami gazdaság területén, ahol a csőátereszek után rövid — 0,7 m hosszú — előregyártott lapokból készült utófenék burkolatot készítettek. Ezeknél a műtárgyaknál kimosás nem mutatkozott, annak ellenére, hogy a nyomokból ítélve a csatorna a műtárgy belső méretéhez képest jelentős vízmennyiségeket vezeteti. Kísérletekkel kellene megvizsgálni, hogy ez a jelenség kedvező talajadottságok eredménye-e, vagy pedig egyes esetekben a rövid burkolat kimosás szempontjából előnyösebb, mint a 5. ábra. Megroskadt burkolat hosszá. A szemlén látottak egyébként igazolták azt a régi elvet, hogy az utófenék burkolat ne legyen hosszú, de mélyen bekötő fog zárja le és a fog után kőszórás biztosítsa a csatlakozó földmeder káros kimélyülését. A kőszórás a kimosásnak és a rézsűülepedésnek megfelelően helyezkedik el. (4. ábra). Az öntözőműveket sok esetben rohammunkával építették. A földművek nem ülepedtek meg és a burkolatot a meg nem ülepedett töltésre helyeztük el. Az ilyen meg nem ülepedett töltésre épített burkolatok akár előregyártott, akár helyszínen csömöszölt betonból készültek, kivétel nélkül megroskadtak és minden esetben helyreállításra szorulnak (5. ábra). Közismert teny, hogy meg nem ülepedett töltésre burkolatot elhelyezni nem szabad. A földművek mostani fejlett építési módszereinek alkalmazása esetén a töltés anyagának megfelelő megválasztásával és döngölésével, esetleg iszapoltatásával elérhető volna, hogy az öntözőcsatornák töltése ne ülepedjék. Az öntöző csatornák töltését azonban, elsősorban a költségek csökkentése miatt, a helyszínen termelt anyagból építik. Ezeknek az anyagoknak az összetétele, víztartalma, a legtöbb esetben nem felel meg az ülepedésmentes töltés építéséhez szükséges föld anyagától megkívánt feltételeknek. Ezenkívül az alkalmazott tömörítő eszközökkel sem lehet az optimális tömör- ' séget elérni. Ennek következtében az öntözőcsatornák töltéseinek építésénél utólagos ülepedéssel számolni kell. Ezért, ha az öntözőműveket a földművek megépítése után azonnal üzembe kell helyezni, helyesebb az utófeneket ideiglenesen biztosítani és megülepedés után, öntözési idényen kívül helyezni el a végleges burkolatot. A megroskadt burkolatok helyreállítása terméskő, vagy előregyártott lapokból készült burkolat esetén is költséges, monolit burkolat esetén pedig a költségek megközelíthetik az első megépítés költségeit. Azoknál az utófenékburkolatoknál, amelyeket lezáró foggal nem láttak el, az utófenék után általában olyan kimosások keletkeztek, amelyek a burkolat alá értek. (6. ábra). Sajnos ez nem szórványos, hanem gyakran ismétlődő hiba. Az utófenékburkolatok tervezésére és építésére nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig tettük és különösen az utóbbi leírt hibák nem engedhetők meg. 6. ábra. Bekotőfog hiányában alámosott burkolat