Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer
A Borsodi Vízellátás rendszere 337 Fermágó szűrőanyag révén rövidebb időn belül remélhető az agresszív szénsavtartalom csökkenése. Amennyiben a feltételezés nem válna be, úgy egyrészt a Fermágó anyag mennyiségi növelésével, másrészt mészhidrát adagoló beiktatásával az agresszivitás lecsökkenthető. A vízműtelep elrendezési és működési vázlata a 7. ábrán látható./ A második teendő a védőterület felszántása és rendezése, ezenkívül a termelt és továbbított vizek mérésére szolgáló Venturi-mérő beépítése volt. S. ábra. A borsodsziráki lalajvízdúsítási kísérletek Bilil 8 Gritndwasseranreicherimgsversiiche bei Borsodszirák A harmadik teendő a leggazdaságosabbnak látszó víztermelési kapacitást növelő eljárás meghatározása, kísérlete és kiépítése volt. Ebből a célból a talajvízdúsítás lehetőségének megvizsgálása és kellő eredmény esetén annak megépítése mellett foglaltak állást. A talaj víznyerőképességének megállapítása végett a kísérletek első részét 1960. júniusában hajtották végre. Ennek során a 8. ábra szerinti 14. sz. kútnál, a kútsorra merőlegesen, a vízadó kavicsréteg felső szintjéig egy-egy próbagödröt ástak ki. A kísérlet alapján megállapították, hogy a vízadó réteg vastagsága 2,3—5,5 m között változik, a vízvezetőréteg vízutánpótlódását elsősorban a Bódva folyásirányával párhuzamosan áramló talajvízből nyeri és a Bódva mederanyag szivárgási tényezője к = 1,6 m/nap, szemben a vízvezető réteg к = 12,3 m/nap értékével. A kísérletek második részében 1000 m 3/nap vízmennyiség beszivárogtatására 3 db 12 m 2 alapterületű medencét, illetőleg árkot készítettek. A kísérletek végrehajtására azonban csak 1961-ben kerül sor. A talajvízdúsítási kísérletek helyszínrajza a 8. ábrán látható. 7 Vízügyi Közlemények:
