Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer

328 Szakváry Jenő ugyancsak régebben megépített, de éppen fenti tapasztalatok alapján a hoszszú ideig üzembe nem helyezett további 20 kutat — a vízhiányra való tekintettel — 1960. évben kényszerűségből üzembehelyezték, de élettartamuk csak rövid idejű lehet. Az Ózdtól kb. 22 km-re levő Szalajka-völgyi karsztforrások küszöbsüllyesztéssel végrehajtott vízfeltárása csak részleges eredménnyel járt, melynek alapján száraz időben az ózdi vízigény egy része lett volna csak kielégíthető, tehát gazdaságtalannak látszott a nagy költséget igénylő távvezeték és számos természetvédelmi és forrásfoglalási problémát felvető és egyben ugyancsak költséges vízfoglalás megépítése. Ennek alapján az itt rendelkezésre álló forrásvizeket a Borsodnádasdi Regionális Vízmű keretében hasznosítják. b) Sajómenti kavicsteraszok A Sajó országhatár és Putnok közötti szakaszán fellelhető jelentős kavicsteraszok közül az ún. holocén terasz vízmű telepítésre sem hidrológiai, sem vízkémiai szempontból nem bizonyult alkalmasnak. Ennek oka az, hogy egyrészt a kavicsrétegbe iszap és agyaglencsék ágyazódnak és a Rima hordalékkúpja erősen megzavarja, másrészt az alsó terasz vize 30—40 német keménységi fokú, jelentős vas- és mangántartalmú, magas C0

2 tartalmánál fogva agresszív. A várható vízutánpótlódás mértéke közel sem elégíti ki a helyi szükségletet. 1953—1954 év során Putnok és Pogonypuszta között a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat részéről lefolytatott vízfeltárás alapján megállapítható volt, hogy a magasabb fekvésű ún. pleisztocén kavicsteraszok vízmű telepítésre alkalmasak, minthogy vízutánpótlódásuk kedvező, a víz pedig semmi vízkezelést nem igényel. (16—18nkf, vas, mangán nincs, a víz nem agresszív.) Jelentős előny az is, hogy a kiépített vízszin- és vízáramlásfigyelő kutaknál végrehajtott folyamatos észlelések szerint a Sajó vize még magas vízállás esetén se játszik be a kavicsterasz vizébe. A kétéves üzemi tapasztalat alapján az ún. Sajóbalparti vízmütelep 2800—3000 m

3/nap vízmennyiséget tartósan ki tud termelni és ezzel Ózd vízellátása rövid időre megjavult. További teraszvízkutatás volt Bánréve mellett is, ahol a megépült víztermelőtelep mértékadó kapacitása 1000 m

3 naponta. Ózd vízellátása érdekében tárgyalások folytak a csehszlovák féllel a Bánrévétől északnyugatra, cseh területre eső kavicsteraszok feltárásáról is, azonban ezek gyakorlati eredményt nem hoztak. A Vadna-Sajószentpéter közötti térségben — az ipar által vízbeszerzési lehetőségre még szabadon hagyott területen ugyancsak megindultak az egyes kavicsteraszok vízfeltárásai, azonban a végleges eredmény és értékelés azt mutatta, hogy egyedül Kazincbarcikától nyugatra eső területen van lehetőség tartósan, jelentősebb ivóvíz kitermelésére. Erre a területre települt az eredetileg ideiglenes jelleggel megépített II. /А. sz. vízmű, majd a II. sz. vízmű. Ezek részletes ismertetése a későbbiekben található. c) Dubicsániji mélységbeli vizek jeltárása A Dubicsánykörnyéki vízkutatások lehetőségét az Országos Földtani Főigazgatóság által 1957-ben lemélyíttetett perspektivikus fúrás vetette fel. A megindított kutatások során két vízadó réteg szűrőzését és tartósabb próbaszivattyúzá-