Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer

322 Szakváry Jenő 2. Felszíni vizek tározását az alábbiak szerint számításba kell venni: a) a Bódva és kisebb mértékben a Sajó szárazidei kisvízhozamát olymértékben kell pótolni, hogy a vízfolyások mentén települt ipari üzemek ipari víz szükségletüket zavartalanul kielégíthessék, b) a vízfolyások menti kavicsteraszok természetes talajvizét dúsítani kell a vízműtelepek kapacitásnövelése érdekében, c) a Bódvából a növekvő öntözési vízszükségletet is biztosítani kell, d) Miskolcon a Sajóba befolyó háztartási és ipari szennyvizeket kellő mértékben hígítani kell, ej a még hiányzó ivóvízmennyiség fedezésére a víztározás után a vizet kezelni kell. 3. A Rendszer hálózatával kell ellátni a Sajó-, Ormos-, Szuhavölgyi települések ivóvízigényét, valamint az ipar, bányászat és kommunális létesítmények minőségi ipari vízigényét. Az ipari vízellátás A Sajónak az országhatár és Miskolc közötti szakaszán települt, vagy tervezett ipari üzemek jelentős mennyiségű ipari vizűket — a felszínközeli és mélysége beli vízadórétegek igen korlátozott vízadóképessége miatt — kizárólag a Sajóból, illetve a Bódvának a Sajó-torkolat feletti szakaszából kell, hogy kielégítsék. Fenti igény azonban szélsőséges, száraz időszakban nem volt kielégíthető, mert egyrészt a Sajónak az országhatárnál belépő vízhozama minimum 750 l/s, másrészt a Bódvának a szendrői vízmércére vonatkoztatott vízhozama csak 220 l/s* A vízfolyásokból kivenni szándékozott, majd a felhasználás után részben visszavezetésre kerülő iparivíz mennyiségek, a jogérvényes engedélyek alapján szükséges öntözővízmennyiségek, az érkező és bevezetésre kerülő háztartási szennyvizek, végül a vízfolyások alapvízhozamainak számbavételével a Sajó folyó országhatár és Miskolc közé eső szakaszára vízmérleg összeállítása vált szükségessé. A vízmérlegből kitűnt, hogy a hidrogeológiai adottságok alapján elsősorban a Rakaca völgyében, másodsorban a Bán patak völgyében létesíthető tározókkal vízpótlást kell létesíteni, mégpedig a Bódvánál a 220 l/s vízhozamot 1900 1/s-ra, a Sajónál pedig a 750 1/s-ot 1100 1/s-ra kiegészíteni ahhoz, hogy az irányelvek 2/a pontja alatt megszabottak kielégítést nyerjenek. A vízmérleg összeállításánál, továbbfejlesztésénél az alábbi főbb szempontokat is figyelembe kellett venni: 1. A Szalajka-völg'ii források vizéből el kell látni a Borsodnádasdi Lemezgyárat, Szalajka, Borsodnádasd, Balaton községeket, valamint a Bán patakból az igényelt öntözővíz szükségleteket. 2. A Bán és Csernely patak torkolata alatt létesítendő tározóval ki kell elégíteni az ózdi és sajóvölgyi rendszerek helyi víztermeléseinek számbavétele alapján még hiányzó 20 0Ó0 m

3/nap átlagos és 25,000 m

3/nap csúcs ivóvízigényét. 3. Miskolc térségében is — megfelelő vízminőségeket a megfelelő fogyasztónak elv szemelőtt tartásával — a Sajóból kell fedezni az iparivíz szükségletet, míg a bükki karsztvizeket a városi lakosság vízellátására kell fenntartani. 4. Miskolc térségében a Sajóba érkező házi és ipari szennyvizek kellő higulását kell biztosítani. 5. A Bódvamenti öntözéseket biztosítani kell. 6. A Bán patak völgyében létesítendő tározó alatt minimálisan 30 l/s vizet kell a mederben hagyni. 7. A berentei és sajóbábonyi ipari üzemek részére a Bódvából vízkezelést alig igénylő ipairvizet kell biztosítani. 8. A Bódva menti víztermelő telepek talajvízdúsítását a kívánt mértékben el kell érni.