Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
3. füzet - III. Starosolszky Ödön: A hullámzás hidraulikája
296 Starosolszky Ödön •3. ábra. Az átmeneti szakaszú hullámzás jellemzői Hihf 3 Kennwerte des Wellenganges des Übergangsstrecke H 0 = A Vu 2F Ii jfu 2F zás jellemzésére szolgáló görbéktől a rf/L viszonyszám függvényében eltérések adódnak, amelyre példaként a 3. ábrát mutatjuk be [Íj. A 2. ábra görbéivel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a f/F/u 2 viszonyszám növekedésével a hullámmagasság, sebesség és hossz szintén növekszik, viszont a stabil állapot kialakulásához szükséges idő csökken. gF/ii 2 — 10 4 értékig a C/u és gH.Ju 2 viszonyszám nagyjából egyenletesen növekszik,onnan kezdve a növekedés üteme csökken és 10 5 értéknél egyenletessé válik. C/u maximuma 1,4, gHJu 2 maximuma 0,27. A hullámmagasság értéke a rf/L csökkenésével növekszik, és nagyobb, mint a mélyvízi hullámzásnál, ugyanakkor a /Í a/L 0 értéke a rf/L, függvényében a mélyvízi hullámzásra jellemző összefüggés körül változik. Bizonyos határértékek között a hullámmagasságra, továbl á a hullámperiódusra állandó összefüggés adható: ervenyes ílH и 2 0,235 (7) (8) ahol A ~ 0,07 és В ~ 0,32. Az a legrövidebb idő (/ mi n), amely mellett a 11 g magasságú és T periódusú hullám keletkezik a legrövidebb F hosszon Fmi n [ km] 'min [óra] С и 2 F n 1,82 7' [sec] (9) Fel kell hívni a figyelmet, hogy a szélsebességet a képletekhez a víz felszínén kell mérni! (és nem meteorológusok által előírt magasságban). Külföldi mérések szerint a víztükör felett a szélsebesség mintegy 20%-kal kisebb [16]. A külföldi gyakorlatban az a nézet alakult ki, hogy mély vízben a jellemző hullámnál 1,87-szer nagyobb és 0,69-szer rövidebb periódosú hullám alakulhat ki, vagyis. - Я та х = 1,87 H 0 T mi n = 0,69 T
