Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
1. füzet - I. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a magyar Duna jégjárására (folytatás)
A csatornázás hatása 15területek veszélyeztetése nélkül lebocsátható. (A jégtörők alkalmazási módját magyar nyelven Tory К. [7] és Szászhelyi P. [43] részletesen ismertették.) A jcgtörés sebessége a jégtörők szerkezetétől, géperejétől, a víz- és az időjárástól, valamint nagymértékben a jég állapotától (szilárdságától, a jégtakaró felépülési körülményeitől, vastagságától stb.) függ, éppen ezért rendkívül változó. Súlyos viszonyok között (pl. torlódott jégtakarónál) a legkorszerűbb jégtörők napi előrehaladása nem éri el az 1 km-t, sőt egyes esetekben a 100—200 m-t sem, viszont könyű (egyrétegű, nem túl vastag) jcgben óránként 3—5 km-t is megtesznek [17, 18, 34, 43—47, 49]. (L. még a 10, ábrát). A [10] alatti tanulmányában a szerző rámutatott arra, hogy a jégtörők alkalmazásától a Közép-Duna Budapest alatti szakaszán nem várhatunk olyan eredményeket, amilyeneket az árapályos tengerekbe ömlő tölcsértorkolatú hajózható folyók alsó szakaszain elértek, és hogy a Közép-Dunán a jégtörők alkalmazási lehetősége időben erősen korlátozott. A tanulmány külföldi és hazai szakértőkkel egyetértésben hangsúlyozza, hogy a jégtörők alkalmazásával a folyó szabályozása nem mellőzhető, ellenkezőleg eredményes munkájuk előfeltétele a meder szabályozása; Zátonyos, gázlós és elfajult szakaszokon eredményes tevékenységet nem fejthetnek ki. Az Elba folyó példája [44] arra figyelmeztet, hogy a jégtörőszolgálat bevezetése önmagában nem elegendő, csupán a hullámterek rendezésére is kiterjedő folyamszabályozási munkála'okkal és a gátak megerősítésével együttesen lehet eredményes a jeges árvizek elleni küzdelemben. A jégtörők tevékenysége kétirányú; télelőn a beállás megakadályozása, illetve késleltetése, télutón pedig a kifejlődött jégtakaró mielőbbi megindítása. A duzzasztóterekben feltört jeget a duzzasztóművön keresztül késedelem nélkül le kell engedni, nehogy a táblák ismét összefagyjanak. A lebocsátás gyorsítására a gát előtt rendező-hajót célszerű alkalmzni. Feladata a jégtáblákat a kinyitott gátmezőhöz irányítani és megakadályozni, hogy azok a mű előtt megálljanak. A jéglebocsátást egy-egy gátmező időnkénti teljes szabaddátételével kell elősegíteni. A jég közé bezárt jégtörő kiszabadítására késedelem nélkül minden lehetőt el kell követni (másik jégtörő bevetése, robbantás, vízszinsüllyesztés stb. [34]. A jégtörőket korszerű hírközlő berendezéssel, fényszórókkal, a vezerhajókat pedig radarkészülékkel kell felszerelni. A beállás megakadályozás, illetve késleltetése. A jég elieni küzdelem első fázisa a beállás megakadályozása, illetve késleltetése. Enyh ' t'leken, amikor a Dráva-torok alatti szakaszon nem képződik jégdugó és nem fejlődik ki jégtakaró a Dráva-torok feletti Duna-szakaszon jégtörökkel a jég végleges megállása megakadályozható. Zord teleken azonban nincs mód a beállás megakadályozására, csupán annak néhány napi késleltetése remélhető. Télelőn a jégtörők munkáját a várható időjárásra figyelemmel nagy, körültekintéssel kell irányítani és előre ki kell jelölni azokat a helyeket, ahol a jégtörők munkájukat megszakítva biztonságban áttelelhetnek. A beállás 3—4 napos késleltetése azt jelenti, hogy a jégtakaró — felépülési sebességét figyelembe véve — 70—100 km-rel rövidebb lesz. A télutói jégelvonuláskor tehát kevesebb jéggel kell megküzdeni. 1 1 Télelőn, a zajlás kezdetekor a jégtörőket a beállás szempontjából veszélyes folyószakaszokra kell irányítani és ott kell őket cirkáltatni. Ha valahol olyan u A Budapest és Fájsz közötti Duna-szakaszon (közepes kisvízi mederszélesség 500 m) az átlagosan 0,50 m vastag jégtakaró térfogata 250 000 m'/km.
