Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - V. Puskás Tamás-Szesztay Károly-Zsuffa István: A Duna-csatornázás néhány hidrológiai kérdése

90 Puskás T.—Szesztay К.— Zsuffa I. kiadni tájékoztató előrejelzést, Dunaremetére mintegy 3—4,5 nap, Mohácsra 7—10 nap időelőnnyel és 30—40 cm pontossággal, az 5. ábra szerinti segédletek alapján. A téli és kora tavaszi időszakban az árhullámok kialakulásában általában már a hóolvadás is döntő tényezővé válhat, tehát a csapadékadatokból kiinduló segéd­leteket ilyenkor nem lehet használni. A hóolvadást szabályozó meteorológiai tényezők alapján történő előrejelzéssel még csak módszertani szempontból foglal­koztunk [10, 7. fejezet], ilyen hazai segédlet még nem készült. A 4. és 5. ábra szerinti segédletek csak a II. táblázatban felsorolt alapállomások­ra készültek 1. Az alapállomások közötti vízmércékre, ill. a közbenső szelvényekre a 6. ábra szerinti hossz-szelvények segítségével lehet az előrejelzéseket átvetíteni. Az átvetítés alapjául szolgáló vonalakat a szomszédos mércék közötti kétváltozós mércekapcsolatok alapján, a kerek számú budapesti vízállásokból kiindulva szerkesztettük. Az osztrák szakaszon megépült, ill. a távlati tervekben előirányzott folyami duzzasztóművek az árvízi előrejelzési segédletek használatát annyiban érintik, hogy a meder teltségét jellemző vízállásokat a duzzasztott szakaszokon (például a 7. ábra szerinti segédletekkel) a vízhozamoknak megfelelő természetes vízállás­magasságokra kell átszámítani. 2. Folyamatos, naponkénti előrejelzések A duzzasztóművek tábláinak kezelése és az elkövetkező napokban termelhető energiamennyiség megállapítása céljából folyamatos, naponkénti vízhozam­előrejelzésekre van szükség. Az építés időszakában az előrejelzéseknek a várható vízállásokról kell rendszeresen tájékoztatást adniok. A folyamatos előrejelzések tekintetében külön-külön kell vizsgálni a természetes és a duzzasztott állapotot. A magyarországi Duna-szakasz ez idő szerinti állapotában kialakuló víz­állásainak és vízhozamainak folyamatos, naponkénti előrejelzésére is készültek az elmúlt évben segédletek [9], az Országos Vízjelző Szolgálat 1958 ősze óta rend­szeresen használja őket. Ezekkel a segédletekkel a Komárom feletti szakaszra általában 1 és 2 napos, a Komárom és Dunaföldvár közöttire 1—3 napos, a Duna­földvár alatti szakaszra 1—4 napos előrejelzéseket lehet adni. Ha az előrejelzésbe bevont felsőbb szakaszokon tervezett újabb vízlépcsők megépülnek, a segédletek egyes részeit teljesen át kell szerkeszteni. Űj, három­változós összefüggésekre van szükség a duzzasztott szakasz napi vízhozamainak, ill. vízhozamváltozásainak a számbavétele céljából (7. ábra). A duzzasztás hatá­sára jelentékenyen megváltoznak az áramlási középsebességek (8. ábra), és ezzel kapcsolatosan a levonulási sebességek is [13]. 3. Egyéb előrejelzési feladatok Ahhoz, hogy az erőmű energiatermelése minél jobban beilleszthető legyen az országos energiaelosztás tervébe, hasznos támpontokat adhat a nyári közepes és a lehetséges minimális vízhozamok hosszú idejű (mintegy 3—6 hónap időelőnyű) 'Hasonló segédletek készültek a bécsi tetőzésnek az engelhartszelli tetőzés és a vízgyűjtőre hullott csapadék alapján történő előrejelzésre a felsőbb szakaszokra vonatkozó előrejelzéseknek közvetett úton való felhasználása céljából [121.

Next

/
Oldalképek
Tartalom