Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József: A kutak gazdaságos távolsága

12. ábra. A kutak hosszegységre eső fajlagos hozama a leszívás és a kúttávolság függvényében a komlói vizsgálatnál Fig. 12. Specific well discharge per unit length plotted against drawdown and well spacing, at one of the field tests A kutak gazdaságos távolsága (39 e) A mélyfuratü kutak évi költségei Az utánpótlódás és a hidraulikai karakterisztika ismeretében már mód van a kutak távolságának gazdaságossági számítását elvégezni. Vegyünk egy olyan példát először, amikor a hidraulikailag legtávolabbra kiadódó kutak adják egyben a leggazdaságosabb megoldást is. Az 5. ábrából vegyük példánkat, feltéve, hogy a km-ként utánpótlódó vízhozam 167 l/p - km. A hidraulikailag legnagyobb kúttávolság az ábra szerint 710 m. Ezt osszuk be néhány részre és írjuk ki mindjárt a hozzátartozó leszívást, ill. víztermelési magasságot (

H) is a kutanként kiemelt vízhozammal (q) együtt : L == 200 300 400 500 600 700 710 Я = 7,5 11,3 15,8 19,5 23 26 26,1 q = 33,2 50 67 83,5 100 117 119 Meg kell jegyeznünk, hogy a kutanként kitermelhető hozamnál itt átlagértékeket veszünk, s nèm választjuk szét a szélső és közbenső kutakat, ami azonban ebben a vizsgálati periódusban csak elhanyagolhatóan kicsiny hibát ad. A rétegek mélysége legyen olyan, hogy 50 m-es kutakkal termeljék ki a vizet..