Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - V. Kisebb közlemények-Ismertetések

KISEHB KÖZLEMÉNYEK ÉS ISMERTETÉSEK Rovatvezető: STAROSOLSZKY ÖDÖN TÁROZÓK HELYKIVÁLASZTÁSA ÉS A FELISZAPOLÓDÁS

1 SZEPESSY JÓZSEF 627.8.034 A tározók tervezésénél legelső lépés a tározó hetijének és nagyságának megválasztása. A feladat először rendszerint úgy jelentkezik, hogy valamely vízrendszeren vagy annak meghatározott vízfolyásán kell adott vízigény kielégítésére tározót létesíteni. A helykiválasztás alapvető hidrológiai, geoiógiai, topográfiai stb. szempontjai közismertek: legyen elegendő vízhozam a tározó ellátására, a víz ne tudjon elszivárogni, a gát építése a megfelelő völgyalakulatban gazdaságos legyen stb. Ezekre a kérdésekre általában elegendő biztonsággal tudunk felelni. Minden tározó tervezésekor felmerül azonban az aggasztó kérdés: hány év alatt fog a tározó feliszapolódni, térfogatának hányad részét fogja évente elfoglalni a lerakódó hordalék. A jó helykiválasztással a feliszapolódás "mértékét jelentősen befolyásolhatjuk. Nyilvánvaló pl., hogy kerülni kell a pusztuló, sok hordalékot termelő vízgyűjtő területet. A következőkben egy másik, a hidrológiai méretezésre is visszaható fontos szempontra szeretnénk a figyelmet felhívni: adott térfogatú tározót a lehető legkisebb vízgyűjtőterület kell ellásson vízzel, illetve adott vízgyűjtő területhez minél nagyobb tározót kell építeni. A magyarázat a következő: nagyobb tározótérben gyakorlatilag a teljes hordalékmennyiség leülepszik, amit a tápláló vízfolyások a tározóba szállítanak. A feltöltődés gyorsaságát fokozza, hogy az árapasztó műtárgy rendszerint a tó felszínéről vezeti el a vizet, ezért a tóból még árvízkor is a hosszú időn át ülepített, tiszta víz fog lefolyni. A bezúduló árvíznek a lebegtetett hordalék megnöveli a fajsúlyát, és az mint nehezebb folyadék a tó fenekén fog elhelyezkedni. így — hacsak árvízkor erős hullámverés nem kavarja fel a tó vizét — az egész finom lebegtetett hordalék is leülepszik a tározóban. Adott vízfolyás-keresztmetszethez évente meghatározott hordalékmennyiség érkezik; ha oda kisebb tározót építünk, az gyorsabban fog feltöltődni, nagyobb tározó lassabban. Hosszabb vagy rövidebb idő alatt végül minden tározó feltöltődik. Kivételt csak azok, a vízfolyáshoz képest egészen kicsi, folyami medertározók képeznek, amelyeknél árvíz idején a duzzasztó zsiliptábláit teljesen felhúzzák, és az eredeti állapotba visszakerült mederből az árvíz elszállíthatja a kis- és középvíz idején felgyűlt hordalék nagy részét. E tározóknál aránylag rövid idő alatt egyensúly fog beállni. A viszonylag nagyobb tározók feltöltődése — ha eltekintünk az iszap mesterséges kotrásának lehetőségétől — csak idő kérdése. A feliszapolódás szempontjából jellemző érték tehát a tározó relatív nagysága az őt tápláló vízfolyáshoz képest. Ezt legegyszerűbben az alábbi viszonyszámmal fejezhetjük ki: évi átlagban lefolyó vízmennyiség [m

3j tározó térfogata [m

3] 1 Hozzászólás a Magyar Tudományos Akadémia 1959. szept. 30-án tartott víztározás! ankétjához.