Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - III. Lászlóffy Woldemár-Szesztay Károly: A hidrológusképzés külföldön

574 Lászlóffy W.—Szesztay К. Példaképpen lássuk „A folyók vízszállítása és hidrológiai számítások" c. tantárgy anyagát [3]: A negyedik évben heti öt órában, az ötödik évben heti két órában előadott tantárgy tematikájának tíz fejezete van. Az első öt fejezet anyaga a folyók vízszállításának általános elemzése (a lefolyás, mint a vízmérleg vízfeieslege; a lefolyás sokévi átlaga; az évi lefolyás változékonysága; a lefolyás éven belüli eloszlása). A hatodik és a hetedik fejezet az árvízi hozamok meghatározására alkalmazott eljárásokat és számítási képleteket tekinti át, az előbbi az esőzésből, az utóbbi a hóolvadásből származó árhullámokat tartva szem előtt. A 8. fejezet a folyók kiszáradásával, ill. a különböző előfordulási valószínűségű kisvízhozamok számításával, a 9. fejezet a folyók szállította hordalékkal és a 10. fejezet az emberi beavatkozások hatásával foglalkozik. Lássuk közelebbről a 3. ,,A sokévi átlagos lefolyás" e. fejezet címeit: A sokévi átlagos lefolyás, mint a hidrológiai számítások egyik alapadata. Meghatározásának módjai. Az elérhető pontosság. A sokévi átlagos lefolyást, szabályozó tényezők (éghajlat és más fizikai-földrajzi adottságok: a domborzat, a talaj és a növénytakaró hatása; a terület tóval vagy mocsárral borított hányadának a hatása). A vízgyűjtőterület nagysága s a fajlagos lefolyás kapcsolatának néhány jellemző típusa. Az erdőtelepítés és az erdőkitermelés hatása a sokévi átlagos lefolyásra. Olclekop, Velikanov, Szokolovszkij, Buggiko, Kuzin és Poljakov módszere a sokévi átlagos lefolyás számítására éghajlati alapadatokból. Az éghajlati adatokból való számítás gyakorlati értékelése. A sokévi átlagos lefolyás térképes ábrázolása. Kocserin térképe. Az Állami Hidrológiai Kutatóintézet lefolyási térképe. A sokévi átlagos lefolyás övezetek szerinti megoszlása a Szovjetunió területén. A térképes ábrázolásba be nem vont tényezők, és figyelembevételük módszerei. A lefolyási térképek pontossága kis vízgyűjtők esetében. Az időszakos vízfolyások sokévi átlagos vízszállítása. A lefolyási térképek alkalmazhatósága hegyvidéki területeken. Az analógia-módszer lényege és jelentősége. Az észlelési sorok meghosszabbításának módszerei. A tematikát a kötelező és az ajánlott irodalom jegyzéke — 13 mű címe — egészíti ki. Az államilag támogatott könyvkiadással és a hidrológia, ill. a vízgazdálkodás gyakorlati jelentőségének felismerésével magyarázható, hogy a hallgatóknak a teljes tananyagról nyomtatásban kiadott tanköny, és — a részletesebben elmélyedni kívánók számára — úgyszólván bármely részletkérdésben bő szakirodalom áll anyanyelvükön rendelkezésre. Az 1959-ben a leningrádi liidrometeorológiai főiskolán tett látogatás során alkalmunk volt Szokolovszkij professzor tanszékén végiglapozni néhány, a közelmúlt években készült, hidrológiai diploma-tervet. Tárgyuk valamely kisebb — többnyire a hallgató szülőföldjéről választott — tájegység hidrológiai viszonyainak részletes elemzése. A tervfeladatot általában már az ötödik év elején kiadják, és a továbbiakban lehetőséget biztosítanak a terület bejárására, ill. a feladathoz szükséges helyi adatok gyűjtésére. A diplomaterv gyakran valamely időszerű vízgazdálkodási feladat hidrológiai megalapozását, vagy pedig közelebbről nem tanulmányozott terület hidrológiai viszonyainak feltárását is szolgálja. Az egyetemeknek általában esti és levelező tagozata is van. Ezeken 6 és fél év a tanulmányi idő. Az előbbin hetente négyszer, az utóbbin minden évben két hónapon át (januárban és júniusban) van kötelező, órarendszerű foglalkozás. b) A technikusok és az észlelők kiképzése A hidrológus-teehnikus utánpótlást ez idő szerint öt hidrometeorológiai technikum (Karkov, Kerszon, Moszkva, Rosztov, Taskent) hidrológia-tagozata látja el. A technikumoknak kétféle tanterve van: 1. középiskolát végzettek számára 2 év és 10 hónap teljes tanulmányi idővel (ebből az utolsó 10 hónapot már a munkahelyükön töltik a tanulók), és 2. az általános iskolát végzettek számára 4 éves tanulmányi idővel (ebből 1 év a munkahelyen, levelező oktatással). A