Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

54 2 Horváth Sándor A Kachlet-bögében 3 jégtörő dolgozik. Ennek ellenére a vízlépcső lelett a jégmegállási jellemző 97,5% (VI. táblázat), ami azt jelenti, hogy 100 jeges nap közül 97,5-ben áll a jég. Véleményem szerinL a jochensteini, az ybbspersenbeugi és a nagymarosi lépcsőknél is hasonló lesz a helyzet annak ellenére, hogy ma már korszerűbb jégtörőket építenek. Igazolásul szolgálhatnak a jochensteini böge 1955/56. évi jégviszonyai, mikor is 3 korszerű jégtörő tevékenysége ellenére a vízlépcső feletti szakaszon a jeges napok 100%-ában a jég állt (11. ábra). A vízlépcsőhöz alulról közvetlenül csatlakozó szakasz viszont csak kivételes zord teleken fagy be; ezeken a helyeken tehát az áilójég átlagos tartóssága csupán 1—2 nap lesz. Ebből az értékből indítottuk 7d ábránkon az állójeges időszak átlagos tartósságát ábrázoló görbét a vízlépcső alatt. A jégmegállási jellemző értékét, a Kachlet-művek példájára támaszkodva, kereken 97%-nak tételezve fel, az állójeges időszak átlagos tartóssága az ybbspersenbeugi vízlépcsőnél 24, a nagymarosinál pedig 30 napra tehető. Ybbsnél a folyam természetes állapotában sohasem állt be a Duna, Nagymarosnál pedig a jégtakaró átlagos tartóssága mindössze 9,4 nap, az emelkedés tehát igen jelentős. A jégtakaró eddig észlelt legnagyobb tartóssága Nagymarosnál a vizsgált időszakban 81 (1946/47), azt megelőzően pedig 83 (1879/80) nap volt, a vízlépcső megépítése után zord leleken 107 (110-0,97) napig tartó jégtakaróval is számolhatunk. Az állójeges időszak lehetséges leghosszabb tartóssága (3. lábjegyzet) pedig elérheti a 135 napot is. A jégmegállási jellemző (7e ábra) értéke a vízlépcsők felvízében, a Kachletművek jégviszonyai alapján 97%-ra tehető, az alvizben pedig 5% körüli értéket érhet el. A két értékből kiindulóan szerkesztett görbe jól jellemzi a jégviszonyok változását. Említettük, hogy a vízlépcső feletti böge alsó, csendes folyású szakaszán az állóvizekhez hasonlóan felszíni jég formájában képződik a jég, és a vízlépcső közelében felszíni jégből álló sima jégtakaró fejlődik ki. A jégtakaró kifejlődése után a szabad felszínű lefolyás megszűnik, a szelvény hidraulikus sugara kereken az eredeti felére csökken. Hogy a víz a zárt szelvényen átfolyhasson, kénytelen esését növelni. Ez a még szabad szakaszon az esés és a sebesség további csökkenésével jár, ami viszont a felszíni jégképződésnek kedvez. Időközben azonban a felsőbb, sebesfolyású szakaszokon is megjelenik a jég és a jégtáblák, a kásajéggomolyagokkal együtt jelentékeny sebességgel érkeznek a jégtakaró felső végéhez. Az érkezési sebességtől függően a víz a jégtáblák egy részét és a kásajéggomolyagokat a jégtakaró alá sodorja, azok ott felúszva, a jégtakaró alsó felületéi e tapadva gyakran a lefolyási szelveny jelentékeny részét elzárják. Ebből következik, hogy a jégtakaró legsimább és legvékonyabb a vízlépcső közelében, innen felfelé haladva vastagsága és felületének érdessége nő; a duzzasztási határ tartományában pedig gyakran már jégdugókat és jégtorlódásokat találunk. A víz csupán jelentékeny duzzasztással folyhat át a megszűkített szelvényen, ezért a beállás mindig számottevő vízszínemelkedéssel jár. A 12. ábrán Iletzel [35] nyomán a Kachlet-művek feletti Duna-szakaszon 1929-ben észlelt jégviszonyokat szemléltetjük. A böge felső végén a vízszín, a jégtakaró alá került hatalmas jégtömegek következtében, az azonos vízhozamhoz tartozó jégmentes vízszínhez képest 2,5 m-rel emelkedett. Daniéovic említést tesz arról, hogy a Dráva fali bőgőjének felső végén 1928/29 telén 7,0 m-es vízszínemelkedést észleltek [15]. 1955/56 telén a Kachlet-vízlépcső felett 19 km-re fekvő Vilshofen városkánál a beállásnál a vízszín 3 m-rel emelkedett és ezen a télen a duzzasztási határ tartományában fekvő városka jelentékeny része kétszer is víz alá került [34]. Arra is rá kell mutatni, hogy a jégtakaróval borított szakasz feletti jégmentes, illetve jégzajlásos szakaszról túlhűtött víz érkezik a jégtakaró alá. Ezért a felszín alatti jég képződése egy bizonyos rövid szakaszon a jégtakaró