Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására
54 2 Horváth Sándor V. táblázat — Tableau V. A kisvízi meder jellemző méretei a Devin és Пок (188(1 — 1298 fkm-ek) közötti Duna-szakaszon Les dimensions caractéristipues du lit des eaux basses sur le secteur du Danube entre Devin et Ilok (km 1 SSO—1298) Sorszám A szakasz Jellemző mederméretek Sorszám megnevezése határai hoszsza Szélesség (B) Nedvesített terület (F) Középmélység (H) Sorszám megnevezése határai hoszsza legkisebb legnagyobb átlag legkisebb legnagyobb átlag legkisebb legnagyobb álag Sorszám megnevezése km m m" m 1. 2 3 4 5 6 7 « 9 10 1 1 12 13 1. Devin—Rajka 1880—1850 30 140 370 256 480 950 680 1,8 5,7 2,96 2. Rajka—Qabçikovo 1850—1820 30 130 300 233 460 910 655 1,8 5,6 2,97 3. Gabçikovo —Gönyü 1820—1791 29 110 500 193 330 1210 563 1.7 5.3 2,92 4. Gönyü—Vágtorkolat 1791—1766 25 190 500 360 590 1380 970 1,7 4,9 2,94 5. Vágtork.—Szentendrei-sz. 1766—1692 74 270 840 518 865 2170 1340 1.6 4,3 2,91 6. Váci-Dunaág 1692—1657 35 320 670 437 610 1690 1110 1,7 4,0 2,16 Szentendrei-Dunaág 32 110 390 229 408 920 570 1,2 4,7 2,62 7. K- megyer—Lágymányos 1657—1640 17 8. Lágymányos—Adony 1640—1600 40 370 610 470 1130 2000 1550 2,4 5,0 3,25 9. Adony—Dunaföldvár 1600—1560 40 420 820 504 1130 1880 1504 1,6 4,2 3,05 10. Dunaföldvár—Fájsz 1560—1506 54 350 700 510 1090 2210 1590 2,0 4,8 3,17 ti. Hajsz—Baja 1506—1479 27 220 680 453 1380 2860 1951 2,9 8,2 4,44 12. Baja—Mohács 1479—1447 32 230 1010 425 1440 3000 1838 2,3 9,8 4,80 13. Mohács—Bezdán 1447—1425 22 240 600 408 1310 2700 1989 2,5 9,9 5,40 14. Bezdán—Drávatorkolat 1425—1383 42 197 610 357 1270 2500 1846 3,1 12,7 5,56 15. Drávatorkolat—Vukovár 1383—1333 50 238 620 420 1490 2660 2138 3,2 10,6 5,55 Vukovár—Ilok 1333—1298 35 255 750 458 1700 2460 2168 3,2 7,2 5,08 III. A csatornázás hatása a magyar Пипа jégjárására A folyam csatornázása megváltoztatja jégjárását. Az a kérdés, hogy a csatornázás kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolja-e a jégjárást. máig sincs tisztázva. Különösen nagy a véleményeltérés a magában álló vízlépcső esetére. A vízlépcsők a folyó jég járását elsősorban létezésükkel, másodsorban pedig üzemükkel befolyásolják. IIa a folyamon vízlépcsőt építünk, a duzzasztás következtében a lépcső feletti bögében megnő a víz mélysége, felszíne és az átfolyási terület, viszont csökken az esés, a sebesség és a turbulencia,valamint a szállított hordalék mennyisége is. Minél inkább közeledünk a duzzasztási határtól kiindulva a műhöz, az eredeti állapothoz viszonyított változás annál nagyobb. A változások a vízszegény időszakban fokozottabban érvényesülnek. A felsorolt tényezők — a változatlanul maradó időjárás mellett — jelentős szerepet játszanak a folyam jégjárásának kialakulásában. Üzem közben a vízlépcsők a zajló jeget a vízszegény téli időszakban, az energiatermelés érdekében rendszerint visszatartják, így a vízlépcső alatti szakaszra a turbinákon keresztül jégmentes víz jut. Ebből következően a vízlépcső felett a jég- és az állójég gyakorisága és tartóssága nő, alatta pedig csökken. A vízlépcsők feletti szakaszon, a hideg időszak tartósságától függően hosszabb-rövidebb jégtakaró alakul ki, amely a vizet a túlhűléstől védi. így a jégtakaróval borított szakaszon a víz hőmérséklete nem száll 0 C° alá, ezért megszűnik a felszín alatti (fenék- és lebegő-) jég képződése.
