Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

54 2 Horváth Sándor szabbodás üteme Palkovicovo és Nagymaros, valamint Adony és Dombori között erősebb, mint Nagymaros és Adony, illetve Dombori és a Dráva-torkolat között. Ennek az a magyarázata, hogy Nagymaros alatt a Duna két ágra szakad, valamint hogy Domborinál kezdődik a jéglevonulás szempontjából legkedvezőtlenebb szakasz [10, 21, 22]. Ezek a kedvezőtlen helyek a felettük levő szakaszok jégjárá­sát döntően befolyásolják és nekik tulajdonítható, hogy a felettük levő szakaszon a rosszabbodás üteme igen erőteljes. Szükségesnek tartjuk a figyelmet felhívni arra, hogy a Bratislava és Dom­bori közötti szakaszon a jégmegjelenés gyakorisága 92,7%-ról 4,4%-kal 87,1 %-ra csökken, ezzel szemben a beállás gyakorisága 21,4%-ról 41,1%-kal 62,5%-ra nő. A két gyakoriság ellenkező értelmű változása a hőmérsékleti és a hidrológiai viszonyok különbözőségével nem indokolható, oka elsősorban a meder morfológiai viszonyainak változásában keresendő. Hasonló aránytalan változás figyelhető meg a többi jellemzőnél is. így pl. amíg a jég jelenlétének átlagos tartóssága Bratislavától a Dráva-torkolatig 23,3 napról mindössze 12,7 nappal 36 napra, tehát eredeti értékének 54,5%-ával nő, addig az álló­jeges időszak átlagos tartóssága 5,9 napról 17,2 nappal, azaz eredeti értékének 292%-ával 23,1 napra emelkedik. A jégjárás változása kifejezésre jut a jég­megállási jellemző értékének alakulásában is, amennyiben 25,3%-ról 38,7 %-kal, eredeti értékének 153 %-ával 64%-ra nő. A jégviszonyok romlását mutatja a beállást átlagosan megelőző hideg-, valamint a jégtakaró felszakadását átlagosan megelőző melegmennyiség vál­tozása is (8. ábra). Amíg a jég megjelenését átlagosan megelőző hidegmeny­nyiség értéke Bratislavánál —26, Budapestnél —13,7, Apatinnál —21,7 C°, addig a beállást Bratislavánál —142, Budapestnél .—98,9, Apatinnál pedig csupán —76 C° — a bratislavai érték 53%-át kitevő — hidegmennyiség előzi meg. Ezzel szemben a jégtakaró felszakadása Bratislavában átlagosan már + 10,0, Budapestnél +16,8, viszont a Dráva-torok felett csupán +27,0 C a melegmennyiségnél következik be. A [10, 11, 21 és 22] alatti tanulmányokból kitűnik, hogy a jég a Közép­Dunánaz esetek legnagyobb részében, morfológiai okok következtében a Mohács és a Dráva-torok közötti szakaszon áll meg legkorábban és az itt képződő jég­boltozatra támaszkodva épül a jégtakaró a folyásiránnyal szemben felfelé. A [21] alatt idézett tanulmányban már felhívtam a figyelmet arra, hogy a jégtakaró az esetleg nagy többségében (85%-ában), időjárási okok következ­tében a Dunaföldvár feletti szakaszon hamarabb felszakad, mint alatta. Ezért a Dunaföldvár és Mohács közötti szakaszon a felette levő szakaszok jege az esetek legnagyobb részében összetorlódik és csak akkor tud elvonulni, ami­kor az alatta"levő Mohács és Dráva-torok közötti szakaszon a jégtakaró már felszakad. A IV. táblázatban a [10] alatti tanulmány nyomán feltüntettük azt, hogy az 1900/01—1955/56 évi időszakban hány esetben észlelték a jég legkorábbi megállását, valamint a jégtakaró legkésőbbi felszakadását az Ilok feletti Duna­szakasz egyes vízmércéinek szelvényében. Az állomásonkénti vizsgálatok eredménye [10] a szakaszonkénti vizsgála­tokból [21] levont következtetéseket csupán annyiban módosítják, hogy a tél­utói jégelvonulásnál a felsőbb szakaszok jege rendszerint a Dombori és Mohács közötti, kereken 60 km hosszú szakaszon sűrűsödik össze. Ebben a körülményben kell keresni a Dunaföldvár alatti szakaszon oly gyakori jégdugulások, jégtorlaszok, valamint a velük járó jeges árvizek okát. Nagymarosi viszonylatban az 1900/01—1955/56. évi időszakban 18 eset­ben (32,1%) állt meg a jég. Az 1944/45. évi jégjárásra vonatkozó adatok hiányoztak. Ezt a telet figyelmen kívül hagyva a fennmaradó 17 eset közül 16-ban (94,2%) a beállás alulról felfelé haladóan történt és csupán egy eset-

Next

/
Oldalképek
Tartalom