Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

A Közép-Duna jég járása 547 A Dráva-torkolat és ltok ( 138.3—1298 fkm-ek) közötti szakaszon a folyás irányában haladva a jégviszonyok javulnak; nevezetesen a jégmegjelenés gyakorisága 87%-ról 85,5%-ra, a beállásé 62%-ról 21%-ra, a jégmegállási jellemző értéke pedig 64%-ról 16,3%-ra csökken. A jég ezen a szakaszon legkorábban november 21-én jelent meg és legkésőbb március 26-án tűnt el. A legkorábbi beállást december 16-án, a jégtakaró legkésőbbi felszakadását pedig^árcius 16-án észlelték. A jeges időszak leghosszabb ténylegesen észlelt tartóssága 94, az állójegesé pedig 70 nap volt. A szakaszon a jeges időszak átlagos tartóssága 36 napról 30,4 napra, az állójegesé pedig 23,1 napról 5 napra csökken. A jégjárás kedvező alakulásának okát részben a meder morfológiai viszonyai változásának, részben pedig annak lehet tulajdonítani, hogy a Dráva-torkolat körüli szakaszon a zajló jég hamar megáll. A beállás megtörténte után a jégboltozat alatti szakaszon csupán a jégtakaróról leszakadozó, valamint a Dráváról érkező (ha az még nem állt be) és az a jég zajlik, amely magán a szakaszon képződik. A következő fejezetben ezzel a szakasszal részletesebben foglalkozunk. Az ltok és a Sikolovaci-szükület (1298—1039 fkm-ek) közötti szakaszon bár a Tisza, a Száva és a Velika Morava jelentősen gyarapítják a Duna vízhozamát és bár a jégmegjelenés gyakorisága a magasabb hőmérséklet (5. ábra), valamint a Száva és a Velika Morava melegebb vizének (6. ábra) hatására 85,5%-ról 72,5%-ra csökken, a beállás gyakorisága mégis 21%-ról 52%-ra, a jégmegállási jellemző értéke pedig 16,3%-ról 54 %-ra nő. A szakaszon a jeges időszak átlagos tartóssága 30,4 napról 26,1 napra, a ténylegesen észlelt leghosszabb tartóssága pedig 79 napról 74 napra csökken. Ezzel ellentétben az állójeges időszak átlagos tartóssága 5 napról 11,7 napra, a ténylegesen észlelt leghosszabb tartóssága 52 napról 58 napra nő. A rosszabbodás oka a novi sadi (újvidéki) éles S-alakú kanyarulat, valamint a zuhatagos szakasz kezdetén, az 1039 fkm-nél levő 330 m széles Sikolovaci-szűkület, amely a felülről érkező zajló jeget éppúgy megállítja és visszatartja, mint a Dráva-torkolat környékén levő kedvezőtlen vonalozású szakasz. A szakaszon a jég legkorábban november 29-én jelent meg és legkésőbb március 27-én tűnt el, a folyó legkorábban december 16-án állt be és a jégtakaró legkésőbb március 27-én szakadt fel. A jég első megjelenését átlagosan megelőző hidegmennyiség Bratislava és Smederevo (1869—1116 fkm-ek) között szabályosnak tűnő módon változik. Értéke Bratislavánál —26,1, Ercsi és Dunaföldvár között —13,5, Pancevónál (1154 fkm) —24,7 C°, majd Smederevónál, illetve a Velika Morava torkolata alatt értéke ugrásszerűen mintegy —10 C°-kal nő (8. ábra). A beállást átlagosan megelőző hidegmennyiség változását ábrázoló görbe már nem folytonos, hanem a Bagoméri-kanyarulatnál, a Dráva és a Száva torkolatánál hirtelen törések teszik szakaszossá. Értéke legkisebb (—76 C°) a Dráva torkolata felett, legnagyobb Bratislavánál (—142 C°) és Vukovárnál (—128 C°). A jégtakaró felszakadását átlagosan megelőző melegmennyiség értéke Bratislavától a Dráva-torok felé haladva egyenletesen +10,0 G°-ról +27 C°-ra nő, itt értéke a torkolat alatt +14 C°-ra csökken, majd egyenletesen nő. A Sikolovaci-szűkület és Turnu Severin ( 1039—935 fkm-ek) közötti zuhatagos szakasz jégviszonyainak rendkívüli változatosságát 7c—e ábránkon az 1893/94—1914/15. évi 22 tél adataiból számított azonos súlyú szaggatott vonalakkal összekötött értékek szemléltetik. A jégmegjelenés gyakorisága a szakaszon 86—91% között, tehát szűk, a beállásé ellenben 9,1—72,8%, tehát igen tág határok között, a jégmegállási jellemző értéke pedig 3,6—71,3% között változik [10]. Oka ennek az, hogy a Kazán-szorosban a meder 170 m-re szűkül, mélysége 50 m-re nő, a vízszín esése pedig 3,5 cm/km-re csökken. A szoros bejáratában már a viszonylag kis-mennyiségű jég is megáll, azaz a szűkület a felülről érkező jég legnagyobb részét visszatartja. A beállás megtörténte után, éppúgy, mint a Dráva-torkolat körüli szakasznál is láttuk és amint ez a Sikolovaci-szűkületnél is megfigyelhető, az alsó szakaszra csupán a jégtakaróról leszakadozó egyes jégtáblák jutnak, amelyek azután az ott képződő