Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

A Közép-Duna jég járása 537 jég és a jég (álló -f- mozgó) azonos időszakon belüli tartósságainak hányadosa %-ban kifejezve. Nagysága azonos hőmérsékleti, vízhozam és esésviszonyok mellett jellemző az egyes folyószakaszok mederállapotára, illetve adott hidrológiai és morfológiai viszonyok között azok jégvezető képességére [1, 9, 10, 12, 21, 22]. Avégből, hogy a jelenségeket behatóbban tanulmányozhassuk és a gyakorlatban használható következtetéseket vonhassunk le, meghatároztuk az idő függvényében az egyes jelenségek bekövetkezésének és előfordulásának (jelenlétének) gyakorisági megoszlását a kiválasztott 65 vízmérce állomáson [10, 11, 12, 21, 22]. Ebből a célból a november 1—március 30. közötti időszakot 5 napos időközökre bontottuk és meghatároztuk pentádonként a jég első megjelenése és végleges eltűnése", valamint a folyó első beállása és a jégtakaró végleges felszakadása bekövetkezési időpontjainak gyakorisági megoszlását. A gyakorisági adatokat összegeztük és a vizsgált időszak összes évei számának %-ában fejeztük ki (relatív gyakoriság); az így nyert értékeknek megfelelő törtvonalakat a mozgó átlagolás módszerével kisimítottuk [10]. A simított vonalak jó megközelítéssel a szóban forgó jelenségek relatív bekövetkezési valószínűségi görbéinek tekinthetők. A bratislavai, a nagymarosi, a budapesti

4 és a mohácsi görbéket a 2. ábra tünteti fel. A vizsgált időszakban pentádonként meghatároztuk a jeges- és az állójeges napok összes számát, azaz a jég és az állójég előfordulásának (jelenlétének) gyakorisági megoszlását. A kapott értékeket a pentád összes napjai számának %-ában fejeztük ki és a 2. ábrán simítás nélküli lépcsős vonalakkal ábrázoltuk. Az állójég előfordulásának gyakoriságát sűrű, a mozgójegét pedig ritka vonalkázás szemlélteti. A jégjelenségek bekövetkezési valószínűségi görbéiből leolvasható, hogy valamely időpontban az esetek hány %-ában számíthatunk arra, hogy a kérdéses időpontig a jég megjelenik, illetve véglegesen eltűnik, továbbá hány % a valószínűsége annak, hogy a szóban forgó időpontig a folyam beáll, illetve a jégtakaró véglegesen felszakad. A jégjelenségek előfordulási gyakoriságát ábrázoló lépcsős vonalakból pedig megtudható, hogy valamely pentádban (időpontban) a jég vagy az állójég hány %-os gyakorisággal fordult elő, illetve a jövőre vetítve előfordulásával hány %-os valószínűséggel kell számolni. Az adatok felhasználásának megkönnyítésére a 2. ábra felhasználásával megszerkesztettük: a) a jég első megjelenésének és végleges eltűnésének, valamint a folyam beállásának és a jégtakaró végleges felszakadásának legkorábbi, valamint legkésőbbi, továbbá az 5, 10, 20, 30, stb., illetve a 95, 90, 80, 70, stb. %-os valószínűségi időpontjait szemléltető 3.a—b ábrákat, b) a jég, illetve az állójég különböző gyakorisággal való előfordulása időszakait feltüntető 4.a—b ábrákat. A 3 a—b ábrákon a folytonos vonalak kijelölik azt az időszakot, amelyen belül a jég megjelenésével, illetve a folyó beállásával számolni kell, a szaggatottak pedig azt, amelyen belül a jégtakaró felszakadásával, illetve a jég végleges eltűnésé* A Budapestre vonatkozó ábrán a simítás nélküli eredeti értékeket kis o-val, illetve +-tel jelöltük.