Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Fertő tó vízszínszabályozása

26 Károlyi Zoltán 5. Egyéb szempontok A Fertő tó teljes vagy részletes lecsapolásának mindenkor nagy ellenzői voltak a bortermelők és a természetbúvárok. Merlicek osztrák mérnök [15] aki a Fertő teljes terjedelmében való meghagyásának híve, a tó lecsapolása ellen főérvnek használta azt, hogy a Fertő tó nagy vízfelülete a környék klímáját kedvezően befolyásolja, a levegőt páradússá, nedvessé teszi, ami szerinte legfőbb oka a fertőmelléki bor kiváló minőségének. Ezt arra a régi adatra is alapítja, hogy egykorú feljegyzések szerint 1865—68-ban a Fertő teljes kiszáradásakor, a bortermés tönkrement, mert hiányzott az éltető harmat. A teljes vagy részleges szárazzátétel Merlicek szerint ezt a jó hatást feltétlenül csökkentené. A természetbúvárok a Fertő híres madárvilágát féltik a lecsapolástól. Kétségtelen, hogy a tó vizének állandósága a madarak fejlődését is elősegítené, mert a víz erős szintváltozása különösen költés idején káros lehet. Végül a Hanságcsatorna fenntartása szempontjából is káros a Fertő tó tartósan alacsony vízállása. A szelek által felkavart iszap a Hanság-csatornába is bejuthat. Innen már többször kellett költséges kotrási munkával méternyi vastag iszaplerakodást eltávolítani. (>. Л vízszínállandósítás lehetőségei A Fertő tó teljes vagy részleges lecsapolásának kérdését a továbbiakban nem kívánjuk érinteni. Megállapításaink lényegén nem sokat változtat ugyanis az a körülmény, hogy a teljes tó, vagy annak egy része marad meg. Ebben a kérdésben a két államnak kölcsönös tárgyalásokon gazdaságpolitikai megfontolások és egységesen elkészített tervek alapján kell döntenie. A jövőben tartandó állandó vízmagasság meghatározásához külön tanulmány szükséges, de félreértések elkerülése végett már itt hangsúlyozom, hogy nem tartom szükségesnek a tó vizének magasabb szintre emelését, csupán csak azon a szinten tartását, ami a nedves években előáll. Az ismertetett gazdasági szempontok kivétel nélkül előnyösnek mutatták azt. ha a Fertő vízállása minél kisebb határok között ingadozik és különösen károsnak kellett minősíteni azt, lia a tó szárazság idején leapad. Nézzük meg ezek után. mik ennek a vízszínállandósításnak a feltételei. A volt Rábaszabályozó Társulat megállapított egy olyan vízmagasságot, amelynek tartására törekedni kell. Ettől a 114,53 m A. f.-i magasságtól azonban általában elég nagy eltérések voltak. Kivételesen előfordultak ennél 120—130 cm-rel magasabb, ill. ugyanannyival alacsonyabb vízállások is, de a leggyakoribb fölfelé 30—60 cm, lefelé pedig 60—100 cm eltérés. A fertőszéli zsilipen keresztül nedves időben a Fertő vízfeleslege aránylag gyorsan — 1—2 hónap alatt — leereszthető. Ha azonban száraz idő köszönt be, -és a tó erősen párolog, akkor a víz leapadását nem lehet megakadályozni, mert nincs mivel pótolni az elpárolgott vizet. A tó vize tehát nagy általánosságban az előírthoz képest sokkal gyakrabban alacsonyabb, mint magasabb. A tó párolgása ugyanis elég tekintélyes. Schuster Ferenc [20] a Balatonon nyert adatok alapján évi 1500 mm-re becsülte. Az újabb kutatások ezt kissé túlzott értéknek minősítették. A vízszín megkívánt állandósítása megvalósítható, lia a vízfelesleget a zsilipen leeresztjük, a száraz időben bekövetkező vízhiányt pedig idegen víz hozzávezetésével pótoljuk. Hogy az erre a célra kínálkozó lehetőségeket megvizsgálhassuk, próbáljuk meg hozzávetőlegesen megállapítani, hogy milyen víz-