Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - V. Kovács György: A gátak alatt átszivárgó vízhozam számítása

GÁTAK ALATT ÁTSZIVÁRGÓ VÍZHOZAM SZÁMÍTÁSA KOVÁCS GYÖRGY a műszaki tudományok kandidátusa 532.546:624.131.6:627.43 I. BEVEZETÉS Azoknál a völgyzárógátaknál és duzzasztó műveknél, amelyek vizet áteresztő, laza, szemcsés, üledékes kőzetre épültek, a tervezés egyik legnehezebben megoldható feladata volt a gát alatt meginduló szivárgás okozta veszélyek elhárítása. Ezért, ha a vízzáró réteg az alapozás síkja alatt olyan mélységben volt, amelynek elérése a rendelkezésre álló műszaki eszközökkel nem volt gazdaságtalan, arra törekedtek, hogy az áteresztő réteget teljesen lezáró őrfallal vagy szádfallal a szivárgást megakadályozzák. Ahol ez nem volt lehetséges, ana kellett törekedniök a tervezőknek, hogy kellő biztonságot érjenek el azokkal a szivárgás következtében bekövetkező jelenségekkel szemben, amelyek a műtárgy állékonyságát vagy rendeltetésszerű használatát befolyásolják, illetőleg állandó kárt okozva a felmerülő járulékos költségek következtében a létesítmény gazdaságosságát csökkentik. A gát vagy a duzzasztómű állékonyságát a szivárgás egyrészt azzal veszélyezteti, hogy a víz mozgása által befolyásolt dinamikus felhajtóerő, különbözve a tervezés során feltételezett erőjátéktól, megbontja a műtárgy egyensúlyát, vagy ha az alaplemez karcsú, hajlításra méretezett szerkezet, abban a számított igénybevételtől eltérő feszültséget hoz létre. Másrészt a szivárgó víz az alvíz felőli oldalon kilépve az alaplemez alól, megbontja a kőzetet, lia a kilépési sebesség meghaladja a réteg anyagától függő határértéket. Az így kialakuló hidraulikus talajtörés az alapozás egyensúlyának a megbontásával a létesítmény teljes, és hirtelen bekövetkező tönkretételét okozhatja. Az állékonyság biztosítása érdekében a kutatóknak olyan eljárást kellett kidolgozniok, amelynek segítségével az alaplemez méretét úgy lehetett meghatározni, hogy az kellő biztonságot nyújtson a hidraulikus talajtöréssel szemben és amellyel a felhajtó erőnek az alaplemez menti eloszlása is jó közelítéssel meghatározható. Az ilyen jellegű vizsgálatok első csoportját azok az eljárások alkotják, amelyek gyakorlati megfigyelések feldolgozása alapján tapasztalati összefüggést adnak a víznyomás, a talaj minősége és az elégséges biztonságot nyújtó alaplemez mérete között (Bligh [2], Lane [12]). Ezeknek az eljárásoknak közös jellemzőjük, hogy a