Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
2. füzet - IV. Oroszlány István-Perényi Károly: Az esőszerű öntözés Olaszországban
.280 Oroszlány I. és Perényi K . Érdekesen tűnik ki a megadott összefüggésből, hegy például ugyanazon porlasztási együttható esetén 6 db 5 l/s vízhozamú szórófej üzemeltetéséhez fele olyan teljesítményű meghajtó motor szükséges, mint 1 db 30 l/s vízhozamú szórófejnél. Különösen tanulságos, ha a fenti összefüggéseket összefoglaló 22. ábrát megtekintjük. Az egyes változók, éspedig a szórófej befolyási oldalán uralkodó üzemi nyomás, a kilövellt vízhozam, a fúvókaátmérő, az erőszükséglet stb. a logaritmikus léptékű nomogramban mind fel van tüntetve. Az abszciszszán a q vízhozamokat látjuk 1/sban. Az ordináta а II nyomás értékek adatait mutatja méterben. Az egymással párhuzamos és az abszcisszához képest jobbra 63° alatt hajló egyenesek a fúvókaátmérőket jellemzik, míg a 22°-ra hajló párhuzamos egyenesek a porlasztási együtthatókat és a hatásfokmutatókat tüntetik fel. Azabszcisszáhozbalra 45° alatt dűlő párhuzamos egyenesek a lóerőszükségletet ábrázolják. A görbék a szórási távolságot jellemzik méterben. A szórási távolság görbéjének az у tengellyel párhuzamos egyenessel képzett érintési pontja a változók olyan értékét adja, melynél a függőleges által meghatározott vízhozamhoz a legnagyobb szórási távolság tartozik. A fúvóka átmérők az x tengelyhez 63°-kaI hajló egyenes vonalakkal vannak jellemezve. Ahol ez érinti a szórási távolság görbéjét, az érintési pontban olyan értékeit kapjuk a változóknak, mely meghatározott d fúvókaátmérőnél a maximális szórási távolságot adja. A fenti összefüggések és az adott ábra adatai igen éltékesek, mivel sok jó hatásfokkal dolgozó berendezés adatait használták fel megszel kesztésükhöz. Nemcsak új berendezések méretezésénél alkalmazható, hanem meglevő berendezések ellenőrzésére is felhasználható. Igen értékesek a fenti vizsgálatokhoz taitozó megállapítások, amelyek meghatározzák a fúvókaátmérő, illetőleg a vízhozam függvényében az elérhető minimális, de még gazdaságos intenzitást. Ezekre vonatkozó adatokat а IX. és X. táblázat tartalmazza. 32° hajlásszögű szórási irány esetében, lia I = 0,71875. Hogy a finom porlasztás milyen nagy mértékben növeli a LE szükségletet, azt a XI. táblázat adatai mutatják be részletesen [32]. Az ismertetett összefüggések az öntözőberendezésen belüli összhangot és a jó hatásfokot kívánják biztosítani. Hogy milyen berendezést választunk, az a helyi körülményektől függ. De hegy a berendezés működése kielégítő legyen, ahhoz mindenképpen szükséges a berendezések ellenőrzése, illetőleg tervezése esetén a méretek helyes megválasztása. Nagy gondot fordítanak a berendezések építésére és erősen kihangsúlyozzák, hogy az öntözőtelep építése az érintett terület értékét nagyban növeli [11]. Jó volna, ha ezt az értéknövelő hatást nálunk is nagyobb figyelemre méltatnák. 21. ábra. A hatásfokmulató és porlasztási együttható közötti összefüggés (Tanda nyomán) Bild 21. Zusammenhang zwischen Wirkungsgradszahl und Zerstäubungsbeiwert (nach Tanda)
