Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata

Az esőztető berendezések szórófeje ï I 1 Összehasonlítás és értékelés a Q—II jelleggörbék alapján A Q—R jelleggörbék tulajdonképpen a Q—ff és az R—ff jelleggörbék alapján megállapított következtetéseket összegezik. (A Q—R jelleggörbék mellett feltüntetjük a II nyomómagasságot, mert nem mindegy, hogy mekkora nyomással lehet biztosítani az R szórási távolságot.) A 31. ábrán néhány szórófej d = 16, 20 és 24 mm-es fúvókáihoz tartozó Q—R jelleggörbéket tüntettük fel. Megfigyelhető, hogy ez az ábrázolási mód igen szemléletes és a Q. R, II jellemzőkön felül, nagyságrendi útmutatást ad a szórófejek intenzitására vonatkozólag is. Azonos vízszállítás mellett ugyanis a nagyobb szórási távolságra működő szórófejek öntöznek kisebb intenzitással. A d — 16 mm-es fúvókával működő szórófejek Q—R jelleggörbéi közül négyet, az SR—41, MR—40, P—3 és Sz—2 jelleggörbéjét, kell kiemelnünk. Az SR—41 és MR—40 szórófej jelleggörbéinek összehasonlítása alapján megfigyelhető, hogy azonos vízhozamot az SR—41 szórófej szállít távolabbra, viszont a szükséges nyomás 10— — 15 m-rel nagyobb. Öntözési szempontból ez azt jelenti, hogy az SR—41 szórófejet ott kel alkalmazni, ahol kis intenzitásra és igen finom cseppekre van szükség (amit a nagy nyomás és szórási távolság együttesen biztosítanak). Az MR—40 szórófej az előzőnél nagyobb intenzitást és valószínűleg nagyobb vízcseppeket ad. A P—3 és Sz—2 szórófej kisebb szórási távolságra (a P—3 igen kis távolságra) működik, de az Sz—2 még ugyanakkor nagyobb vízhozamot is szállít. Ezekkel a szórófejekkel tehát kis intenzitás nem biztosítható és valószínű, hogy kicsiny vízcseppek nem is szórhatók. A d = 20 és d — 24 mm-es fúvókákhoz tartozó jelleggörbék hasonló jellegű vizsgálatát nem részletezzük. Viz 31. ábra. Különböző átmérőjű fúvókák Q-R jelleggörbéi Bild 31. Kennlinien Q-R der Düsen mit verschiedenem Durchmesser.