Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A víztározás és népgazdasági jelentősége

A víztározás népgazdasági jelentősége ISEzért szükséges, hogy a hidraulikus energiatározókra vonatkozó gazdasági számításoknál figyelembe Vegyék a hazai villamosenergia-rendszerünk vonatkozó adatait és fejlesztésének távlati terveit. A hidraulikus energiatározók létesítését tehát helyeselni és támogatni lehet a villamosenergia rendszer fejlődésének arányában, de örülni kell, ha 1975-ig az 1200 MW-nak kb. felét sikerül kiépíteni. 3. Az energiagazdálkodás azonban nemcsak azért érdekelt az országos vízgazdálkodásban, mert a víz potenciális energiája megfelelő viszonyok esetén villamosenergia termelésre használható, hanem azért is, mert a hőerőművek üzeméhez jelentős mennyiségű vízre van szükség, különösen a frissvíz hűtés, de még hűtőtornyos visszahűtés esetén is. A villamosenergia ipar tehát egyrészt, mint a vízerő hasznosítója, másrészt, mint feltétlenül ellátandó vízfogyasztó szerepel az országos vízgazdálkodásban. Az ország legnagyobb erőműve, a 200 MW-os Tiszapalkonyai Erőmű például 32 000 m

3 vizet használ óránként teljes terhelésnél. Az új Pécsi Hőerőmű építésével kapcsolatban most fektetik le, azt a 40 km hosszú, 700 mm belső átmérőjű csővezetéket, amely naponta 40 000 m

3 Duna-vizet fog szállítani felerészben az erőmű és felerészben a város, valamint a Pécs környéki iparvidék számára. Az Oroszlányi Erőmű 7 millió m

3-es tározóját — vagy ahogy mi nevezzük hűtőtavát —-, 22 km hosszú, 400 mm átmérőjű vezetéken át napi 18 000 m

3 vízzel fogjuk táplálni a tatai Fényes-forrásokból, az Általérből nyerhető alapvíz szükség szerinti pótlására. A borsodi iparmedence regionális vízellátási rendszeréhez tartozó rakacai völgyzárógátas tározó a villamosenergiaipar érdekeit is szolgálja, mert növeli a Borsodszirák-i vízmű hozamát, ahonnan a Borsodi Hőerőmű kapja vízének egy részét. Az inotai ,,November 7 Erőmű"-nél a hidraulikus salakeltávolítás vízének visszafordításával csökkentjük az erőmű vízszükségletét, hogy ezáltal is könnyítsük a Székesfehérvár—Várpalota-i körzet vízellátását. A Mátravidéki Erőművünk iskolapéldáját nyújtja az erőművi vízgazdálkodás különböző lehetőségeinek, tekintve, hogy van hűtőtava, amelyet a Zagyva táplál, van hűtőtornya, 26 db ipari kútja és mivel mindez nem elegendő, folyamatban van olyan további mélyfúrású kutak létesítése, amelyekből búvárszivattyúk fogják a vizet felemelni. Mindezek és a többi erőműveinket kiszolgáló egyéb vízművek szerves részei az országos vízgazdálkodásnak és a vízügyi, a mélyépítési, valamint az erőművi szakemberek szoros együttműködésére van'szükség" a népgazdasági szempontból leghelyesebb megoldások kidolgozásához. A bányakörzeteknél a bányászati tervezők közreműködése is kívánatos, inert az aknákból szükségszerűen kiemelt vízmennyiségek számottevő részét fedezhetik az egyes iparvidékek vízszükségletének. Különösen aktuális ez a kérdés a tatai szénmedencében, ahol az erőmű és az ipari üzemek vízellátásának rendezése már kb. 9 éve vajúdik és nem tud megszületni. Meg kell említeni, hogy a Salgótarjáni erőmű életét 1947-ben, amikor a tározója teljesen kiszáradt, àz inászói szénbánya mentette meg, ahonnan a hegyen át, három nap alatt lefektetett csővezetéken, szállították az üzem folytonosságához nélkülözhetetlen hűtővizet. Az említett példákból is látható, hogy az országos vízgazdálkodás gondjai jelentékeny részben az energiagazdálkodás gondjai is, és ezért az energiagazdálkodás részéről minél tevékenyebben kívánunk hozzájárulni azok csökkentéséhez. Összefoglalva a fent mondottakat a következő megállapításokat tehetjük : 1. A vízügyi szakemberek a villamosenergia iparággal együttműködve tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ország rendelkezésére álló vízerőinek kihasználására alkalmas vízerőművek — korszerű megoldások és építési módszerek 2 Vízügyi Közlemények ч