Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata

Az esőztető berendezések szórófeje ï I 1 igényénél meg kell állapítani még, hogy az olajfelület által felfogott vízcsöpp átmérője mennyiben tér el a szilárd növény felületre csapódó vízcsepp átmérőjétől. Ehhez a megállapításhoz azonban már igen l öltséges műszerekre lenne szükség.) Jelentős még eróziós szempontból a cseppek ütőerejének megállapítása. Az ütőerő vizsgálatával régebben Kvassay-Sajó Endre [10], újabban az Agrártudományi Egyetem Földmérés és Kuliúrtechnikai Tanszékének vezetője, Oroszlány István, és a Tanszék oktatói foglalkoztak. A cseppek nagysága függ, mint szinte minden permetezési jellemző a fúvókánál jelentkező nyomástól, továbbá a fúvóka belső átmérőjétől és alakjától, a terelő elemektől, a sugárbontó szerkezettől, s közvetve a mindezen értékek által meghatározott szórási távolságtól. Igen nagy szórási távolságra (> 50 m) általában már csak a záporok cseppnagyságainak megfelelő cseppek szórhatók ki. 12. ábra. A vízsugárnak a vízszintessel bezárt szöge Bild 12. Erhebungswinkel des Strahles (1= Erhebungswinkel a, 2 = Wurfweite R, 3 ~ Slrahlh hej A szórófejen át kilövellt vízsugárnak a vízszintessel bezárt szöge (12. ábra) általában — mint láttuk — 28—30° körüli. Aljnövényzet öntözése vagy szennyvíz kipennetezése esetében a rövidebb távolságra dolgozó, de szél hatására nem annyira érzékeny, laposabb hajlásszögű (6°, 7°, 12° stb.) szórófejek használhatók. (A szennyvíz kipermetezésénél egészségügyi okok miatt használják a laposabb hajlásszögű szórófejeket, mert kisebb hajlásszög mentén lövellve ki a vizet, a szél nem ragad magával nagyobb mennyiséget, s így a szennyvíznek csak kisebb mértékű szétszóródásával, a környezetnek csak jelentéktelen szennyeződésével kell számolni.) Gyümölcsfák koronájának öntözése esetében szóba jöhet a nagyobb hajlásszögű berendezések alkalmazása is. Az eltérő hajlásszöget általában más típusú szórófejjel lehet biztosítani, vannak azonban olyan szórófejek is. amelyeknél a szórócső hajlásszöge az igényeknek megfelelően szabályozható, vízszintes tengely körül elforgatható. A vízsugár alakja a korszerű szórófejeknél a továbbító és a sugárbontó berendezés periodikus működése következtében időben általában változó. A hidraulikailag zavartalan vízsugarat néhány másodpercig a teljes szórási távolságra engedjük ki, majd a sugárbontó felbontja a sugarat, biztosítja a közelebbi területek öntözését, amivel természetesen együtt jár a szórási távolság átmeneti csökkentése. A leírt folyamat periodikusan ismétlődik. A vízsugár ismétlődő változtatásával (kiengedésével és fékezésével) el lehet érni a területnek viszonylag egyenletes elborítását. Egyes különleges esetekben (diszkertekben) a vízsugarat festői alakúra bontják.