Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - II. Lehmann Fritz: Az esőztetés jelenlegi állása és feladatai

Az esőztetés 203 13. ábra. Szőlőfagyvédelem. Bild 13. Froslsehutz im Weinbau. Növényfiziológiai és talajtani okokból azonban nem szabad évente 400 mm-nél több szennyvizet adni (14. ábra). A szennyvíz-esőztetés ily módon a fény, nap és oxigén akadálytalan behatása útján természetes biológiai tisztításon megy át és a természetes talajszűrő tökéletesebb tisztítást biztosít, mint bármily más tisztító eljárás. Ezen túlmenően a szennyvíz-esőztetés megakadályozza a vízfolyások elszennyeződését és a szennyvíz lefolyását a tengerbe. A népgazdaság ily módon évente milliárdos értékeket takarít meg, és a mezőgazdasági termelést a szennyvízesőztetés több mint 100%-kal fokozza. 3. Az esőztető berendezések harmadik termésnövelő alkalmazása a trágyázó esőztetés. A trágyázó esőztetésnél a kereskedelemben kapható trágyaanyagokat trágyaoldó berendezés segélyével feloldva a csővezetékbe adagolják. Ott a vízzel elkeverik és együtt a szórófejekkel szétosztják (15. ábra). A trágyázó esőztetés az öntözést és a trágyázást egy munkamenetbe vonja össze. A műtrágyák hidraulikus elosztása egyrészt a növények jobb és egyenletesebb táplálását, másrészt a könnyen oldódó trágyázó anyagok jobb kihasználását teszi lehetővé, azonfelül a kimosási veszteségek is minimumra csökkennek. Az alkalmazható trágyaanyagok: minden salétrom fajta, kénsavas ammóniák, karbamid és kálisó. A növény az esőztető trágyázásnál azonnal felvehető trágyaoldatot kap. A növény, képletesen szólva, nem tud enni, hanem csak inni. A trágyaoldat így a növény számára megtakarítja azt az energiát, melyet egyébként a trágyasók 2*