Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
2. füzet - II. Lehmann Fritz: Az esőztetés jelenlegi állása és feladatai
Az esőztetés 201 A közönséges. esőztetés mellet a berendezéseket további három célra is fel lehet használni: 1. fagyvédelmi, 2. szennyvíz és 3. trágyázó esőztetésre. Mind a három alkalmazási módnál elvileg ugyanazt a főanyagot és ugyanazokat a szivattyúkat lehet alkalmazni, mint a közönséges esőztetésnél. Csak a szórófejeket kell a szennyvíz-esőztetésnél elszennyeződés elkerülésére nagyobb szórónyílásokkal ellátni, mint a fagyvédelmi és a trágyázó esőztetésnél. 1. A fagykár elhárító esőztetés a tavaszi és őszi fagy elleni védekezés korszerű módszere. Fagyveszélyes vidékeken intenzív kultúrák, mint főzelék, korai burgonya, gyümölcs és szőlő védelmére alkalmazzák (11. ábra). A fagyelhárító esőztetésnél a szórófejek a növényeket huzamosan nedvesítik. A szétszórt víz a virágokon, bimbókon, leveleken és ágakon jéggé fagy. A megfagyáskor a víz a benne rejlő olvadási hőt a környezetének leadja. Egy-egy liter víz megfagyásakor 80 kg kalóriát ad le, melyet egyrészt a növényi részek, másrészt a környező levegő vesz fel. A növények felületén végbemenő jégképződés megakadályozza, hogy a növények belsejében jég képződjék, vagyis a sejtnedvek kristályosodjanak. A gyümölcsfák sejtnedvei fajta szerint már 0.6- 1,7 C° közötti hőfokon megfagynak (12. ábia). 11. ábra. A Lipcse melletti Gundorfban levő mezőgazdasági kutató állomás fagyvédelmi berendezésénél a fő- és mellékvezetékek szállíthatók. A kép a fő- és szárnyvezetékek helyzetét és a 2 m magas kétlábú állványokra helyezett szórófejeket szemlélteti. Bild 11. Bei der Frostschulzanlage der Forschiinrjsstelle für Landarbeit in Gundorf bei Leipzig sind Ilauptund Regnerleitungen vollbeweglich. Das Bild zeigt instruktiv die Lage von Haupt- und Flügelleitung zueinander und die auf 2 m hohe Zweibeinstatiue gesetzte Regner. 2 Vízügyi Közlemények