Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - II. Lehmann Fritz: Az esőztetés jelenlegi állása és feladatai

Az esőztetés 255 tág határok közt változik: 10—100 m

3/óra és erőteljes kiképzése révén igen megbízható (5. ábra). Az esőztető berendezés második főrésze a csőhálózat, mely a vizet a víznyerés helyétől a szórófejekig vezeti. A csövek vagy földbe helyezettek, vagy a felszínen feküsznek. A földbe helyezett csővezetékek különféle kapcsolású acélcsövekből, 4. ábra. Két 120 lóerős Diesel-szivattyúaggregátum tartja üzemben a Mosel melletti Tempels községi vízellátó és talajművelő szövetkezet fagykárelhárító esőztető berendezését. Minthogy a szükséges vizet a változó vízállású Mosel folyóból kell szivattyúzni, az aggregátum és a csővezeték áthelyezhető. Bild. 4. nie beiden 120 PS-Dieselpumpenaggregate versorgen die 14 ha grosse Frostschutzberegnungsanlage des Wasser- und Bodenverbandes Temmels/Mosel. Da das H asser aus der Mosel gepumpt wird und da der Wassersland der Mosel unterschiedlich hoch ist. müssen die Aggregate fahrbar und die Bohrleitungen beweglich sein. azbesztcement csövekből, legújabban pedig helyenként műanyagcsövekből állnak. Az utóbbiak üzembiztonságát és tartósságát azonban ez idő szerint még nem próbálták ki eléggé (6. ábra). Az esőztető berendezések acélcsöveit korrózió ellen kívül-belül bitumennel vonják be és pólyázással védik. Szállítható vezetékekhez tin. gyorskapcsolásit csöveket használnak (7. ábra). Ezek szalagacélból készülnek, melyet elektromosan hegesztenek és tűzben horganyoznak. A csövek falvastagsága 1—1,5 mm, 16 atm üzemi túlnyomást bírnak el. A gyorskötés minden irányban kb. 10 fok irányeltérést enged meg. Csak ennek a gyorskötésnek a mintegy 30 év előtti bevezetésével lehetett az esőztető berendezést mozgathatóvá tenni, mivel az össze- és szétkapcsolást külön kulcs nélkül könnyen és egyszerűen el lehetett végezni és mert a csővezetékek