Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
2. füzet - II. Lehmann Fritz: Az esőztetés jelenlegi állása és feladatai
192 Lehmann Fritz A tudomány és a kutatás a 20-as években csak vonakodva kezdett az esőztetés technikájával, mint tudományos vizsgálatokra érdemes tárggyal foglalkozni. Az esőztetéssel kapcsolatos témák ilyen vonakodó kezelésének következménye volt, hogy ennek az új mezőgazdasági üzemi berendezésnek a továbbfejlesztése majdnem teljesen az ipar és a gyakorlati mezőgazdaság kezébe került. Helytelen műszaki megoldások és helytelen alkalmazás az esőztető berendezések értékét a második világháború előtt valóban sok helyen kérdésessé tették. 1. ábra. A szőlőben cölöpökre szerelt esőztető berendezés nemcsak a tavaszi és őszi fagykár elhárítást, a nyári talaj nedvesítést, hanem ha trágyaokló-berendezést iktatnak a vezetékbe, hidraulikus úton műtrágyázást is végez. így az esőztetés többcélúvá válik. Iliid. 1. Die auf Pfosten verlegte Regnerleitung dient im Weinbau nicht nur der Frostschadenverhütung im Frühjahr und Herbst , sondern findet oft auch zur Bodenanfeuchtung im Sommer Verwendung. Wird ein Düngerlösegerät in die Rohrleitung eingeschaltet , ist die hydraulische Ausbringung von Handelsdüngern möglich. So wird die Beregnungsanlage zu einer echten Vielzweckanlage. Csak a második világháború után kezdtek kutatóintézetek tudományosan, vagyis egzaktan a műszaki megoldásokkal, az alkalmazási módokkal, a munkagazdaságossági kérdésekkel, a meteorológiai problémákkal stb. foglalkozni. Erre azok a nagy eredmények sarkallták, melyeket a műszaki esőztetés ÉszakAmerikában a háború után elért. Hollandiai, olaszországi, nagy-britanniai és németországi intézetek ma már folyton fokozódó mértékben foglalkoznak az esőztetés technikájának kutatási feladataival. Habár az ipar és a mezőgazdasági gyakorlat számára a tudományos alapokat már kidolgozták, a fagykár megelőző, a trágyázó és a színező esőztetés számos részletkérdése még tisztázásra szorul (1. ábra).
