Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

.176 Kisebb közlemények Az erőművekből kilépő vizek a Vodo-i tározóba (0,5 millió m

3) jutnak. Innen a hasznosítás két párhuzamosan kapcsolt rendszerben folytatódik. Az egyik rendszerben a Boite völgye mentén a vízhozam egyrészt a Venas-i erőműbe (18 MW) továbbítják, amelynek vizeit a már meglevő Valle di Cadore tározóba vezetik. A másik rendszert jelenleg építik. Ezen keresztül vezetik a Boite vízhozamának nagyobb részét a Pontesei sul Maé-i erőműhöz (8,5 MW). Innen a már üzemelő Pontese-i tározóba történik az elvezetés. Az említett vízmennyiségek hozzá fognak járulni a Vaiont épülőben levő tározójának táplálásához is. A rendszer vízgyűjtőterülete 323 km

3 s a Pontese-i erőművet nem számítva (amely a Piave Boite-Maé-Vaiont rendszerhez tartozik) összesen 63 MW teljesítménnyel rendelkezik. 4. A Piave-Boité-Maé-Vaiont vízerőmű rendszer Ez a rendszer részben működik, részben építik. A rendszer — négy erőművel és öt tározóval — teljes egészében hasznosítja a Piave középső folyásának vizeit a Boite, Maé és Vaiont vizeivel együtt. A Piave di Cadore fej tározójától (64,3 millió m

3) indul ki a kb. 27 km hosszú fővezeték. Itt folynak össze a Boite vizei, amelyeket egyébként a Valle di Cadore tározó (4,3 millió m

3) szabályoz, valamint a Maé vizei, amelyeket a Pontese-i tározó szabályoz (9,1 millió m

3). Ez utóbbi vizeit közben már részlegesen felhasználják a gardonai kiegyenlítő erőműben (18 MW). Jelenleg építik a Vaiont-i tározót (150 millió m

3), amely a Piave hasonló nevű, balparti mellékfolyójának vizeit fogja összegyűjteni. Mivel a Vaiont-i tározó feltöltéséhez jelentékeny vízmennyiség szükséges, külön vezetékeken bekapcsolják a gardonai erőmű túlfolyó vizeit, beleértve a Boitéből Vodonál levezetett vízhozamokat, a már említett Pontese-i erőművön keresztül (8,5 MW), és tervezés alatt van a Felső-Cetlina és mellékfolyói — a Cimoliana és Settimana — vizeinek bekapcsolása is, amelyeket egyébként a későbbiekben a Cellina-völgy mentén épülő új erőművek hasznosítanának. Amint már említettük, a Vaiont-i tározó vizeit a vízrendszerbe fogják bekapcsolni, miután előzőleg a Cotomber-i erőműben részleges hasznosítás történik (9 MW) a tározó és az erőmű közötti nívókülönbség felhasználásával. A fővezeték a Vat Gattina-i tározót fogja táplálni (6,2 millió m

3), amely ugyanakkor az alatta fekvő Soverzene-i erőmű (220 MW) nappali szabályozását, illetőleg az erőmű nyomómedencéjének szerepét is ellátja. Az erőmű túlfolyó vizeit közvetlenül a lejjebb fekvő Piave—

S. Croce-i erőművekbe vezetik. A rendszer teljes vízgyűjtőterülete 1450 km

3, a két üzemben levő erőmű, a Soverzene-i és a Gardona-i összesen 238 MW-t szolgáltat. 5. Piave—S. Croce-i vízierőművek A Piave—S. Croce-i sorozat 8 erőműből és 4 tározóból áll és jelenleg is működik. Ezek a művek oldják meg a Piave vizeinek természetes medrükből való elvezetését, miután a Piave itt nyugat felé kanyarodik el. A vizek az S. Croce-tó tározójába jutnak, amely az időszaki szabályozás szerepét látja el. A S. Croce-tóból a Piave vizei a síkságra jutnak, ahol a következő erőműveket táplálják: Fadatto Vecchia és Nuova (79 MW), Nove Vecchia és Nuova (51 MW), S. Floriano (4,5 MW), Castettetto (5,5 MW), Ceneva (32 MW) és Livenza (5,5 MW). Mindegyik erőmű természetes vagy mesterséges szabályozó szerepet ellátó tározóval működik és így lehetőség nyílik a heti, illetőleg napi szabályozás ellátására. Az utolsó erőmű után (Livenza) a vizek 13,4 m szinten lépnek ki, amely már szükséges az öntözőrendszerek működtetéséhez. Tervbe vették a Catelletto—Nervesa kiegészítő csatorna építését is, amely a castellettoi erőmű energia termelését 10 MW-vel növelné. Egyes jellegzetes műtárgyak A továbbiakban rövid ismertetést közlünk a tárgyalt vízierőmű rendszer egyes jellegzetes műtárgyairól, amelyek főleg méretük, építészeti, műszaki megoldásuk miatt érdemelnek említést. A művek műszaki adatait az I. és II. táblázatban foglaltuk össze.