Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

.172 Kisebb közlemények A Massena-erőmű továbbra is jelen állapotában működik, s ennek érdekében üzemvízcsatornája felső végén új, beeresztő zsilipet építettek, hogy a Szent Lőrinc-tó megemelkedett vízszíne mellett is a régi vízszín álljon elő üzemvízcsatornájában. A Szent Lőrinc folyó új vízerőhasznosításának legfontosabb létesítménye a nemzetközi szakaszon épült új erőmű (7. ábra). Az erőmű a két állam közös létesítménye, amely műszakilag egységes mű, és a határ a mű közepén csupán képzelt vonal. A termelt energiát is felesben használják fel. Az erőmű két részének külön-külön neve is van. A kanadai rész nevét R. H. Saunders-ről, az USA erőművének nevét Robert Л/oses-ről kapta. Mindkét részt az 7. ábra. R. H. Saunders és Robert Moses erőmű illetékes szervek külön kezelik. Az erőmű hasznos esése 25,9 m. Beépített teljesítménye 1880 MW, amely szükség esetén 15%-ban túlterhelhető. Az évenkénti energiatermelést átlag 12,6 milliárd k\Vó-ra becsülik. Ebből a kihasználási óraszám 6700 órára adódik. Ha az összes erőművet terhelő költségekből és a többi rendelkezésre álló adatokból ki akarjuk számítani a fajlagos beruházási költségeket, akkor ezek 320 dollár/kW és 4,8 cent/kWó értékre adódnak. Az erőmű teljes hossza kereken 1000 m. Az épílmény magassága az alapozás síkja fölött 50 m. Mindkét rész 16—16 gépegységet foglal magában, egyenként 57 MW teljesítménnyel. A generátorok feszültsége 13 800 V és 4—4 egység áramát 1 transzformátor 115 000 V-ra transzformálja. A nagyobb távolságokra szállítandó áramot tovább transzformálják 230 000 V-ra. A kanadaiak propeller turbinái 75 000 LE-sek és 95 percenkénti fordulatszámúak, az amerikaiaké pedig 71 000 Le-sek. A gépeket a gáttestbe helyezték és gépsapkák fedik őket, amelyeket portáldaruk mozgatnak. Az erőmű két szélén árapasztó zsilip van a jég lebocsátására. Az erőművet közös zárógáttal körülvett munkagödörben építették, mindegyik állam a sajátját. A különböző kivitelezőket különböző munkamódszerek jellemezték. Az amerikaiak a betonozásnál aránylag kisebb magasságú, vízszintes rétegekkel haladtak előre és csak fagymentes időben betonoztak. A kanadaiak pedig a part felől nagy, teljes magasságig érő tömböket betonoztak, télen is, amikor a hőmérő — 40 G° alá is süllyedt. A kanadaiak kizárólag fa zsaluzóanyagot alkalmaztak, ezzel szemben az amerikaiak főként acélzsaluzást, s ezt egymás után többször felhasználták az. azonos elemek építésénél.