Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai

124 Rétháti László II. táblázat — Tabelle II. A zárt kapilláris zóna telítettségének (r e) meghatározására irányuló kísérletsorozatok eredménye Ergebnis der zur Bestimmung der Sättigung der ,,geschlossenen " kapillaren Zone durchgeführten Versuchsserien Hézagtényezök (с) Egy mérés Az átlag Átlagos U Talaj száma Hézagtényezök (с) U száma kczéphinája 1 2 3 4 5 6 7 Ad 10 0,59—0,76 0,016 0,005 0,979 1,27 Ae 11 0,56—0,74 0,014 0,003 0,986 1,13 Af 10 0,58—0,79 0,012 0,004 1,008 1,22 Ag 7 0,73—0,86 0,021 0,009 0,975 1,«K> Ak 12 0,56—0,72 0,017 0,005 0,977 1,62 Aa 14 0,60—0,78 0,015 0,004 0,849 2,11 В 4 0,80—0,97 0,019 0,009 0,840 2,34 Spalten: 1 = Bezeichnung des Bodens, 2 = Anzahl der Versuche , 3 = Porenziffern (e), 4 = Mittlerer Fehler einer Messung, 5 = Mittlerer Fehler des Durchschnittswertes, в = Durchschnittliches r e. A 10—12 észlelésből álló sorozatok ügy készültek, hogy a minta tömörsége minden kísérletben más-más volt; kézi tömörítéssel és rázással Ae = 0,20—0,25 nagyságú intervallumokat sikerült elérnünk. A kísérletek túlnyomó részét szára:, az Aa-talajjal végzett kísérleteket előzetesen nedvesített mintákkal is lefolytattuk.. A vizsgálatok eredménye a következő volt: A különböző frakciókra kapott átlagos relatív nedvességet (r e) és ezek középhibáját a II. táblázat tünteti fel. Ugyanitt látható, hogy a felszívási folyamat befejezése után kialakult hézag­tényező (e) milyen határok között változott (a £ent említett intervallumok a bekövetkezett roskadások miatt természetesen csökkentek). A táblázat adatai szerint a vizsgált frakciók telítettségi foka a felszívási folyamat le­zajlása után r e = 0,84—1,0 között volt (a hibahatárok érzékeltetésére az 1,008-as ér­ték is szerepel a táblázatban). Megállapíthatjuk tehát, hogy a zárt kapilláris zóna telített­ségi foka talajonként változik és éppúgy lehet teljes, mint részleges. Vizsgáljuk meg, hogy a talajnak melyik fizikai jel­lemzőjétől függ a kapilláris telítés? Az egyes frakciók gradu­áltsága oly kicsi, hogy gya­korlatilag helyettesíthetők át­lagos szemnagyságuknak meg­felelő, egyenlő szemcsékből 11. ábra. Az Aa-talaj relatív nedvessége (r) és víztartalma (ш), hézagtényezőjének (e) függvényében, a felszívás után kialakult „zárt kapilláris tartományban" Bild 11. Relative Feuchtigkeit (r) und Wassergehalt (W) des Bodens Aa, als Funktion der Porenziffer (e), im nach der Aufsaugung entstandenen „geschlossenen kapillaren Gebiet"

Next

/
Oldalképek
Tartalom