Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - V. Puskás Tamás-Szesztay Károly-Zsuffa István: A Duna-csatornázás néhány hidrológiai kérdése

110 Puskás T.—Szesztay К.—Zsuffa I. Л. Adatok és mutatószámok a csatornázott íolyamszakaszok vízjárásának jellemzésére A vízerőművek üzeme következtében a duzzasztott folyamszakaszokon nemcsak az egyes vízállásmagasságok gyakorisági és tartóssági adatai változnak meg. Lényegesen megváltoznak a vízjárási viszonyok (az évenkénti árhullámok száma és a viszonylagos magasság szerinti megoszlása, a naponkénti vízállásvállozások gyakorisági és tartóssági adatai stb.) is. Ahhoz, hogy ezeknek a változásoknak a hatását a víz- és mederviszonyokra előzetesen körvonalazni lehessen, a természetes vízjárási viszonyokat jellemző alapadatokra, ill. mutatószámokra van szükség. Ilyen célból készült a 15. ábra, amelyen a komáromi és a nagymarosi vízmérce utolsó 10 évi adataiból kiemelt vízjárási jellemzőket mutatunk be. Az adatokból megállapítható például, hogy évente átlagosan hányszor lesz szükség a felső tábla, ill. a két tábla együttes mozgatására, vagy a táblák teljes kiemelésére. A vízerőmű üzemének hatását a vízjárásra legszemléletesebben a naponkénti vízállásváltozások abszolút értékének évi összege fejezi ki. Ez az adat Komáromra az utóbbi 10 év átlagában HAH = 52.20 m, ami azt jelenti, hogy a V = 7,29 m vízjátékot monoton emelkedés és süllyedés esetében évente 7,16-szor futná be a vízállás. Az így értelmezett , _ EAH _ 52.20 m * - - - 7Л

6 mutatószám a folyók vízjárásának egyik jellemzője, amely a vízfolyások egymás közti (vagy fizikai-földrajzi) összehasonlításában és a vízjárást érintő mesterséges beavatkozások hatásának a jellemzésében egyaránt jó segédeszköz lehet. A duzzasztás hatására a z érték a duzzasztott térben lényegesen csökken. A csökkenés mértéke évenként és a vízlépcsőtől számított távolság szerint változik, tehát alkalmas arra, hogy segítségével a duzzasztásnak való kitettség szempontjából különböző szelvényeket, ill. különböző időszakokat hasonlítsunk össze. 5. A duzzasztómfivek tábláinak kezeléséhez szükséjjes liidrometriai észlelések és mérések Ahhoz, hogy a duzzasztóművek tábláit az előírásoknak megfelelően lehessen kezelni, többféle rendszeres, ill. alkalomszerű hidrometriai észlelésre és méi'ésre van szükség. A mérések elvégzése és az észlelések megindítása általában a mű megépülte utáni évek feladata, de bizonyos vonatkozásokban már a tervezés során gondolni kell rájuk. a) A különböző táblaállások és üzemi körülmények esetén átfolyó vízhozamokat, vagyis a vízátbocsátó szerkezetek hitelesítési görbéit megbízhatóan csakis az üzem közben végzett vízhozammérésekkel lehet megállapítani. A tervezés során végzett hidraulikai számítások és a modellkísérletek eredményeinek ellenőrzéséhez, kiegészítéséhez és elméleti szempontból történő értékeléséhez egyaránt részletes helyszíni mérések szükségesek. b) A duzzasztómű szelvényén átfolyt vízhozamok folyamatos nyilvántartásához és a mű üzemének irányításához a felső és az alsó vízszín magasságát,