Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
1. füzet - III. Lampl Hugó: A buzgárképződés és talajtörés
38 Lam .pl Hugó 12. ábra. A 10 jelű kísérlet (lásd : 11. ábrái is), a) a felsőréteg felpúposodása, b) buzgárképződés az alsó rétegben és ej talajtörés -F/ff. 12. In Experiment No. 10 (see Fig. 11) upheaval of the upper layer (a), boil development in the lou:er layer (b) and soil failure (e) b) Finomabb és durvább szemcséjű mosott homokkal végzett kétréteges kísérletek Ezekhez a kísérletekhez 0,1—0,3 és 0,3—0,6 mm szemcsehatárok közé eső c és b jelű mosott homokot használtunk. A 9 jelű kísérletnél a durvább b jelű homokot építettük be alul, a 10 jelűnél pedig a c jelű finomabb szemcséjű anyagot. A két kísérletet a fentiekben részletesen ismertetett módon hajtottuk végre. Az eredményeket a 11. ábrán látható görbék tüntetik fel. Ebből az ábrából megállapíthatjuk, hogy amikor a durvább szemcséjű anyag volt alul, a kevésbé vízáteresztő homokfrakció pedig felül volt beépítve, a 9 jelű görbe szerint az elemi buzgárok képződésének jelensége és a talajtörés alacsonyabb víznyomás mellett, de nagyobb mennyiségű víz átszivárgása közben következett be, mint amikor a finomabb szemcséjű anyag volt alul és a durvább felül, amint azt az ábra a 10 jelű görbéjénél láthatjuk. A 9 jelű kísérletnél, ahol a durvább b jelű anyag volt alul, nagyobb mennyiségű átszivárgó víz kíséretében kisebb nyomásnál jelentkeztek az elemi buzgárok és a talajtörés is. Amikor pedig a 10 kísérletnél a finomabb szemcséjű anyag volt alul, akkor kisebb mennyiség mellett, de nagyobb nyomásnál jelentkeztek a buzgárok jelenségei. Érdekes volt megfigyelni, hogy a 10 kísérletnél, ahol a finomabb szemcséjű anyag volt alul, a felsőbb durvább, tehát vízáteresztőbb réteg a talajtörés beállta előtt felpúposodott annak ellenére, hogy az alsó finomabb szemcséjű anyagon átszivárgó víz a felsőbb durvább szemcséjű anyagon akadálytalanul tovább áramolhatott volna. A felpúposodott réteg alatti teret tiszta víz töltötte ki, amint az a* 12a ábrán látható. Ebben a víztérben azonban a finomabb alsó rétegből egy kisebb buzgár tört fel, amikor a felső réteg felszínén még semmiféle mozgás nem volt észlelhető. Ez a még kis buzgár a nyíllal jelölt helyen jól látható. Ennek a kis buzgárnak kifejlődése és feltörése közben a vízhozam hirtelen annyira megnövekedhetett, hogy a felső -— bár durvább — rétegben is megindult a buzgárosodás, de ezt már gyorsan követte a talajtörés. Ez pedig úgy következett be, hogy a felső
