Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - III. Lampl Hugó: A buzgárképződés és talajtörés

I Buzgárképződés 35 A kísérletek elvégzése során, fentieken kívül még a következő érdekes, habár egyébként természetes, de azért említésre méltó jelenségeket figyelhettük meg : A finomabb szemcséjű anyagok a buzgár feltörését megelőzően, a kísérleti réteg vastagságának 1—3%-át kitevő mértékben mintegy megduzzadnak. A buzgár feltörésének pillanatában a hidrosztatikus nyomás hirtelen lecsökken, az áramló víz mennyisége viszont emelkedik. A kísérleti nyomás csökkentésével a buzgár működését meg lehet szüntetni, a nyomás újbóli növelésével a buzgár ismét megindul, éspedig mindig ugyanazon a helyen, illetve ponton. A buzgár működése a nyomás csökkentésével — amint már említettük — megszűnik. A szemcséknek nagyság szerinti rendezettsége azonban megmarad. Ennek folytán, ha egy bizonyos idő után a kísérleti réteget újból nyomás alá helyezzük, a buzgár ismét ugyanazon a helyen tör fel, ahol első ízben jelentkezett, és folytatja a szemcsék nagyság szerint való rendezésének munkáját. Árvizek alkalmával a természetben képződő buzgároknál a szemcsék nagyság szerinti rendeződése fokozottabb mértékben megy végbe, mert ott nagyobbak a szemcsék mérete közötti különbségek, mint a laboratóriumban végzett kísérleteinknél. A buzgároknál a nagyobb kavicsszemek a buzgár kürtőjében alulról felfelé kisebbedő nagyság szerint rendeződnek el és ezzel a legközelebbi árvíznél a buzgár újbóli feltörése mintegy helyhezkötötten elő van készítve. A szemcsék rendezőségének ezt a jelenségét egyébként a bővizű források buzgárszerű feltörésénél is észlelhetjük. Egy tatatóvárosi és egy tapolcafői buzgárszerűen feltörő forrást vizsgálva, a buzgár kürtőjének különböző mélységből vett mintákból megállapítható volt, hogy lefelé haladva, fokozatosan nagyobb szemcséket lebegtet a feltörő víz. A kráter peremén a legkisebb szemcsékből álló halmazok foglalnak helyet. Az idők folyamán a szemcsék fokozatosan kisebbre csiszolódnak és ennek megfelelően mindég magasabbra és magasabbra emelkednek, míg végül az áramló víz kisodorja a külső kráterszerű peremre. A buzgárszerű források vízhozamában időközönként 9. ábra. Egy természetes forrás különböző mélységből vett anyagainak szemösszetételi görbéi Fig. 9. (initiation curves of samples lakén from different depths at a natural spring. 1 = surface, 2 = = from 70 cm depth, 3 — from 80 cm depth 3*