Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

Borzáné: Előregyártott vasbeton 439 Iák, hogy ezek a repedések meglehetősen veszélyesek és ezért tanácsos ellenük minden eszközzel védekezni. Kidolgoztak olyan sejtfalas szerkezetet is, amely két vagy három üregű tömbükből áll és ezeket összekötő gerendák kapcsolják össze. Az összekötő gerendákat a tömbök közötti hornyokba állítják, bebetonozzák, s így a szerkezet merevvé és szilárddá válik. A gátszerkezet formája a 2. ábrán feltüntetett gátszerkezethez hasonló. A vasbeton tömbökből álló sejtfalas gátszerkezetnél a vasbeton tömbök fenék nélküli vagy kereszt alakú szekrények. Mind az alsó, mind a felső végükön kiálló vaskampókkal kapcsolódnak a szomszédos tömbökhöz. Az összekötő elemeknek köszönhető, hogy a szerkezet elég szilárd. A fent említetteken kívül még vasbeton szekrényszerkezetű gátat is terveznek. Az előregyártott elemek optimális méreteit és súlyát úgy kaphatjuk meg, hogy a súly függvényében az egységárak szerint összeállítjuk a készítés és beépítés költségét. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a könnyebb (0,5—10 t-nál kisebb súlyú), és a nehezebb (9—10 t-nál nagyobb súlyú) elemek elkészítése a legdrágább. A beépítés költsége egy bizonyos súly eléréséig a méret növekedésével csökken. A nehezebben szerelhető elemeknél ez a súly 8—9 t; a könnyebb elemeknél pedig 3—4 t. Éppen ezért az előregyártott elemek súlya a 10 t-t csak abban az esetben közelítse meg, hogyha a műtárgy statikai okból megkívánja. Figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi darufelszereléssel sem lehet 10 t-nál súlyosabb elemeket emelgetni. A javasolt gátszerkezettípusok viszonylagos gazdaságosságát az 1. táblázatból láthatjuk, amelyet a 10 m vízszintkülönbséget tartó duzzasztók összehasonlítására állítottak össze. A felsorolt költségmutatók az előregyártott elemek gazdaságosságának a megítélésében segítenek. Leggazdaságosabb változat a sejt falas gátszerkezet. A beépítési költség itt viszonylag nem nagy, az előregyártási fok 20—30%. Valamivel drágább a szekrényszerű tömbökből álló szerkezet. Szerelési munka itt is kevés, az előregyártás foka nagy. A vasbeton lapokból és vasbeton rácsos tartókból álló szerkezet beépítési költsége a legnagyobb, az előregyártás foka pedig a legkisebb. A két-vagy többüregű tömbökből álló szerkezet elofegyártási foka nagy, szerelési költsége kicsi, csak maga a szerkezet drágább, mint a többi. A vasbeton szekrényszerkezetű duzzasztómű beépítési költsége kicsi, előregyártási 1'oka nagy. Ezek a szerkezetek a többinél azonban bizonytalanabbak, mivel súlyuk elég csekély és összeillesztésük sem tökéletes. 4. ábra. a) A szerkezet egységköltségének változása a vasalás mennyiségének függvényében állandó teherbírásnál. 1 = monolit szerkezet, 2 = előregyártó ti-monolit szerkezet, 3 — második csoportba tartozó előregyártott elemek, 4 — harmadik csoportba tartozó előregyártott elemek, b) A beépítési munkák költségének változása 1 m

a betonra eső vasmennyiség függvényében. 1 — monolit szerkezetek, 2 = előregyártott-monolit szerkezetek, 3 --- második csoportba tartozó, előregyártott szerkezetek, 4 = harmadik csoportba tartozó előregyártott szerkezetek, cj Az előregyártási fok mutatójának változása lm

3 betonra eső vasmennyiség függvényében. 1 = előregyártott-monolit szerkezet, 2 = az a) csoportba tartozó előregyártott szerkezetek, 3 = a b( csoportba tartozó előregyártóit szerkezetek