Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

424 Kisebb Közlemények 7. Besszer, J. R., Korotkij, M. F., Szac, M. N. : Proizvodsztov betonnüh rabot pri sztroitel'sztve sljuzov na Kujbüsevgidrosztroe. 8. Triger, N. L.: Proizvodsztvo betonnüh rabot na Kujbüsevgidrosztvoe v zunnih liszloviiah. G. Sz. 1956/11. 9. Vasziljev, M. V. : Razrabotke karerov kamennosztroitel'nüh materialov Ivuibüsevgidrosztroia. G. Sz., 1957/1. 10. — Kujbüsevszkij gigant rabotaet na polnuju moscsnoszt'. G. Sz., 1957/12. 11. Ivanov, В. V.: Itogi primenenija kabel'nüh kranov na sztroitel'sztve Kujbüsevszkogo gidrouzla. G. Sz., 1958/4. 12. Rozin, N. V.: Proizvodsztvo rabot po szooruzslniju Kujbüsevszkogo gidrouzla. G. Sz., 1958/12. 13. — Kuibysev Hydro-Electric Power Station. The Engineer, 1957. márc. 15. és 22., 421., ill. 463. old. 14. Russo, G. A.: Volga River Development. Water Power, 1958. msíjus és június, 165., ill. 231. old. 15. Mosonyi Emil: A kujbisevi és sztálingrádi vízlépcsők jelentősége a Szovjetunió természetátalakítási terveiben. Mélyépítéstudományi Szemle, 1951/5. 16. Malisev, N. A.; Volzsszkaja gidroelektrosztancija imeni V. I. Lenina i szooruzsenija Kujbüsevszkovo gidrouzla. G. Sz., 1958/11. 17. Luzon, Sz. V.: Volzsszkaja gidroelektrosztancija imeni V. I. Lenina. G. Sz., 1958/11. 18. Russzo, G. A.: Pervie itogi navljugyenij za szooruzsenijami Kujbüsevszkovo gidrouzla. G. Sz., 1958/11. VÍZMINŐSÉGI VIZSGÁLATOK A BÉCSI VÍZMÜVEK NEUSIEDL-I Í J VÍZTÁROLÓ MEDENCÉJÉNÉL Alföldi) György és Illés György 628.13 : 543.39 (436.14) Az ismertetés az 1958. évi tanulmányút során tapasztaltak, valamint Dr. F. Dosch: Technische und hygienische Problem und Erfahrungen beim Hau des Grossraumspeichers Neusiedl am Steinfeld an der I. Wiener Hochquellenleitung c. előadása és cikke felhasználásával készült. A közelmúltban fejeződött be Bécs város új* 600 000 m

3-es ivóvíz tárolómedencéjének építése Nensiedl am Steinfeld mellett, a várostól DNy-ra 50 km-re. A tározó hatalmas méretei, a víz több napos tározása miatt a műszaki kérdéseken kívül higiéniai követelmények is léptek fel, éspedig igen nagy súllyal. A tervezésnél a medence belső kialakításában az volt az egyik követelmény, hogy a víz be-, ill. kilépési pontok mögött meghatározott irányú, állandó mozgásban legyen. Ä tározó üzembehelyezése és használatbavétele előtt, az üzemeltetési előírások megállapítása érdekében több hónapon át bakteriológiai, kémiai, fizikai és biológiai vizsgálatokat folytattak az először elkészült egyik, (A) jelű kamra feltöltése után. Ezek a vizsgálatok érdeklődésre tarthatnak számot és irányelvül szolgálhatnak a későbbi víztározó medencéink tervezésénél. Az új bécsi medence műszaki megoldását Markó Iván a Vízügyi Közlemények 1958/1. számában ismertette, így a műszaki részekből csak a későbbiek megértéséhez szükséges részleteket foglaljuk össze. A 4 x 150 000 m

3 űrtartalmú medence az I. sz. bécsi távvezeték által szállított vizet tárolja és a Rax karsztforrásainak 60 000—160 000 m

3/nap közötti vízhozamingadozásait egyenlíti ki. A medence előtt a régi gravitációs vezetéket megszakították és a víz a jövőben csak a medencén át juthat a városba (1. ábra). A tápvezetéket a medencétől elvezető nyomócsövet a régi vezetékkel párhuzamos csőalagútba helyezték és ugyanitt szerelték fel a jelzőberendezések kábeleit is (2. ábra). Egy-egy medence rekesz (A—B—

G—D) közel négyszögletes alaprajzú, és a beépített terelőfalakkal elérhető, hogy a víz állandó körfolyamatban legyen. A terelőfalakon levő elosztónyílások ugyancsak elősegítik az egyenletes keveredést. A medencében a víz 10 m mély. Az építmény síkfödémjét vasbeton oszlopszerkezet 1. ábra. A 4 x 150 000 m

3-es medence általános elrendezése