Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

Merényi: A kujbisevi vízerőmű 417 6 km széles folyamvölgy 28 m üzemi és 3D m legnagyobb duzzasztást biztosító elzárásával hatalmas tározó létesült, mely a Volgán 600, mellékfolyóján, a Kámán 300 km hosszon, helyenként 40 km legnagyobb szélességben terül el. A folyam vízmennyiségének évszakos szabályozását lehetővé tevő tározó felszíne 5580 km

2. (A Balaton felszíne 590 km

2.) A 28 m-es duzzasztásigszintet az elárasztható terület nagysága határozta meg. A visszaduzzasztás így is a tervezett feljebb fekvő cseboksári vízlépcsőig ér és Kazán városát gátakkal kellett megvédeni. Ha a tervezett többi vízlépcső is megépül, a duzzasztási szintet valamivel csökkenteni fogják. Az összes vízlépcsők megépülte után a folyam energiáját 86—92%-ban hasznosítják. A magas kihasználási fok a tarozásnak köszönhető. A 4. ábrán látható helyszínrajzon a műtárgyak — a magas jobbpartról balfelé haladva — a következő sorrendben helyezkednek el: az erőmű 600 m, föld és kőgát 2800 m, a duzzasztómű 1000 m szélességben, majd újabb 420 m földgát után a felső hajózsilip köt be a balparti magasabb terepbe. Az erőmű 20 gépegysége egyenként 105 MW, összesen 2100 MW névleges teljesítményű. A 20 hatlapátos, függőleges tengelyű Kaplan turbinával hajtott generátor átlagos évben 10,8 milliárd kWh áramot termel. Az erőmű részben a parti öblözetben, részben az eredeti mederben fekszik. A középső földgát zárja el az eredeti meder további részét és az árteret. A duzzasztómű is a homokos altalajú ártérre épült, a földmunka csökkentése céljából, egy ártéri meder helyén. A hajózsiliprendszer, ugyancsak a földmunka csökkentésére, kihasznál több tavat és holtágat. A 30 m-es vízszintkülönbséget két, felső és alsó lépcsőre osztották, mindkét lépcsőben 2—2 zsilipkamrával, a kétirányú közlekedés biztosítására. A 2 lépcső között 3,8 km hosszú, kb. 600 m széles csatorna, az alsó zsilip alatt 7 km-es csatornázott szakasz terül el. A felső hajózsilip felett, a duzzasztott vízben 2 km hosszú választósziget és 650 m hosszú hullámtörő védi az ún. sztavropoti kikötőt, ugyanis a nagykiterjedésű tározó tavon 3,5 m magas hullámok keletkezésére is számítani lehet. A vízlépcső kettéosztása azzal az előnnyel is járt, hogy építés közben, részleges duzzasztásnál sem kellett megszakítani » hajóforgalmát a Volgán, a megkerülő csatorna beiktatásával az alsó hajózsilipet már ekkor használták. A termelt áramot a közép-oroszországi és volgamedencei fogyasztók felé 400 kV-os távvezeték szállítja. Egy újabb, 500 kV-os közvetlen Moszkva—Kujbisev távvezeték építését is megkezdték. Környékbeli fogyasztók részére 220, illetve 110 kV-os távvezetékeket is építettek. A létesítmény főadatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. \ 4. ábra. A kujbisevi vízlépcső helyszínrajza.