Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - III. Galli László: Műtárgyak alatti szivárgásának számítása rétegezett talajokban közelítő eljárással

\ Műtárgyak alatti szivárgás 385 c) a két redukált mérőszámból kiszámítható az egyenértékű míítárgyszélessé g B

0 = 424 + 55 + 77,5 = 556,5. Most már meghatározható a műtárgy alatt átszivárgó víz mennyisége 8 • 100 f® = TrkT • 1

4 = 2

0>

5 mV

n

aP 556,5 / A nyomáskülönbség a szűrőszivárgó kezdő szelvényében 7,014=1,95 mEbből a maximális fajlagos nyomásveszteség a szűrő alatti megmaradt fedőrétegben 1,95 1 = = 0,97 < 1. 2,00 A réteg törés elleni védelmében a szűrőzés tehát csak "biztonságként szerepel. A szűrőzés utáni fedőrétegben, a gát alatt, a nyomáskülönbség a 92. sz. egyenlettel számítható ki 1,680 h

h = 1,95 „ ' , : = 1,84 m. 0,205-0,294 + 1,706 A fajlagos nyomásveszteség a kritikus 2 jelű rétegben 24,0 Ah

2 = —— • 1,84 = 1,76 m. 25,0 1,76 z 2 = = 0,73 < 1 2 2,40 A műtárgy mögött a fedőrétegeken keresztül a felszínre lépő víz mennyisége 8 • 100 qu = —— • 1,84 = 10,4 mYnap Majd a szűrőn átszivárgó víz mennyisége a 95. sz. egyenletből <7i = 20,5 — 10,4 = 10,1 mVnap. 5. Példa. Az la) példában szereplő műtárgy alatti szivárgást kismintán vagy elektromos analógián vizsgáljuk. A készülékek véges hossza miatt a műtárgy környezetének csak 500—500 m-es műtéirgy előtti és utáni hosszát lehet beépíteni. A szivárgás így lehatárolódik. A ti i és ti

2 mérőszámokat tehát redukálni kell (14. ábra). Az 1. példa adataiból áttéve az e~

x értéket. «! = 0,291 aî = 0,0845 1 — al = 0,9155 1 + al = 1,0845 a2 = 0,116 al = 0,0135 1 — al = 0,9865 1 + al = 1,0135 A redukciókat a 96. sz. egyenlet szerint elvégezve 1,0845 lh = 141 — = 168 m. 0,9155 B'

2 = 112 M^Ë = 115,5 m. 0,9865 B

0 = 115,5 + 60 + 168 = 343,5