Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - III. Galli László: Műtárgyak alatti szivárgásának számítása rétegezett talajokban közelítő eljárással

382 Galli László A levezetést azonban nem szükséges elvégezni, mert az egyenlet első tagjából már látható, hogy az előző fejezet 61. sz. képletének mintájára, ahol a q

0 hasonló jellegű egyenletében a B

1 mérőszámnak egy redukált kifejezése áll — e két fedőrétegszakasz hatása ebben az egyenletben is egy redukciós szorzóval szerepel. Ezt a redukciót a B

{ mérőszámból kiszámítjuk. A B

x helyett ismét bevezetve a ßi mérőszámot: B\ = B, g. (1—ag) + (! + «!) o,(l + al) + (1 — al) (94) Ezzel a számítást ismét visszavezettük a szivárgások egyszerű egyenleteire. A B[ értékével meghatározható a B'

0, majd a már ismert módon h

0 és q

0 értéke számítható ki. A h

0 ismeretében a szakaszhatáron jelentkező nyomáskülönbség nagysága a 92. sz. egyenletből, a q

n vízmennyiség pedig a 85. sz. egyenletből állapítható meg. Az I. szakaszon a felszínre szivárgó víz mennyisége természetesen a következő: = Qo — Qu (

9

5) A fenti egyenletrendszerrel a szivárgások jellemzői akkor is megállapíthatók, ha a fedőrétegek ellenállása mind a felvízi, mind pedig az alvízi oldalon változik. Ilyenkor a redukciót mindkét oldalon el kell végezni. így pl. az egyszerre alkalmazott szűrőszivárgó és vízzáró szőnyeg esetében a B'

u kiszámításához, mind a B

v mind pedig a B

2 mérőszámot megfelelően redukáljuk és a műtárgy alatti szivárgások jellemzőit a közös hatásnak megfelelően határozzuk meg. A fenti egyenletek az előbbieken kívül, a két fedőrétegszakasz ellenállási arányának a változtatásával alkalmat adnak arra is, hogy a szivárgások számszerű értékeit különböző szélső esetekben határozzuk meg. a) Ha a B[ 94. sz. egyenletében a II. fedőréteg B

n ellenállási értékét nullával tesszük egyenlővé — ami azt jelenti, hogy a szakaszhatáron minden víz azonnal a felszínre jut — akkor a nyomáscsökkentő rendszer redukált B[ ellenállási mérőszámát kapjuk meg. ß) Igen használható egyenleteket kapunk azonban akkor, ha feltesszük hogy a II. szakaszon a fedőrétegek ellenállása végtelen nagy. Ez azt jelenti, hogy az 1. szakaszon kívül szivárgás már sem a fedőrétegben, sem a vízvezetőrétegben nincs. Ha ugyanezt a B

u = oo feltevést megtesszük a műtárgy előtti fedőrétegekre is, megkapjuk azt az esetet, amikor a műtárgy előtt a folyómeder vagy a völgy szélessége, vagy a tározó tó hossza határt szab a szivárgásoknak (14. ábra). Elméletileg nagy jelentősége van ennek a lehatárolódásnak a 14. ábra. A két végén lezárt szivárgási sík. Fig. Ii. Seepage plane bounded at the two ends. (For dimensions see Fig. 8.)