Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
3. füzet - III. Galli László: Műtárgyak alatti szivárgásának számítása rétegezett talajokban közelítő eljárással
380 Calli László réteg a műtárgy előtt vagy mögött, egymás után két különböző ellenállású szakaszból állana. Akkor tehát, lia a különböző ellenállású fedőrétegszakaszok befolyását a szivárgásokra meg tudjuk határozni, az eddigi rendszerrel megbecsülhetjük a szürőszivárgó vagy a vízzáró szőnyeg szükséges méreteit is. A több szakaszból álló fedőréteg vizsgálatát a következőképpen végezhetjük el. Egyelőre ismét csak az alvízi oldalt vizsgálva felvesszük, hogy közvetlenül a műtárgy előtt levő L 1 hosszúságú I. szakasz fedőrétegének mérőszáma B, és az utána következő, a végtelenig tartó II. szakasz mérőszáma pedig B u. A szivárgást a két szakaszon felfoghatjuk úgy, hogy mindaz a víz, ami az I. szakasz vízvezetőrétegében, ennek a szakasznak a jellemzői szerint a szakasz határára érkezik, innen már a II. szakasz jellemzői szerint fog tovább szivárogni. A szakasz határától tehát olyan, az előbbitől független új szivárgási törvényszerűség kezdődik, amelynek kezdő ordinátája az I. szakasz végén fellépő h L nyomás lesz (13. ábra). A fenti feltételezés szerint a szivárgások számszerű értékeit ismét a 22. és 25. sz. alapegyenletekből határozhatjuk meg.' Az I—II. szakasz határán fellépő h L nyomás nagyságát elsősorban a végtelenig terjedő II. szakasz fedőrétegein keresztül a felszínre lépő víz mennyisége határozza meg. Ennek a mennyiségnek a nagysága eddigi ismereteink szerint, 43. sz. egyenlet alapján már felírható 13. ábra. Két különböző ellenállású fedőréteg. Fig. 13. Two cover layers having different resistances 111 = K dp Bu (85) ahol: q n a II. szakasz fedőrétegein keresztül a felszínre szivárgó összes víz mennyisége. B n a II. szakasz fedőrétegellenállási mérőszáma h L az L hosszúságú I. szakasz vízvezetőrétegében, a 11. szakasz határára érkező víz nyomása. A 85. sz. egyenletből kiindulva kiszámíthatjuk a 22. és 55. sz. egyenletből az I. szakasz szivárgási törvényszerűségeit meghatározó C 1 és C 2 integrálállandók értékeit Ebből Ql = ?„ = • h L = C, a L + C 2 r — k ° . h •a — r -a 2 2 n nL aL—<-1 "/. 1 (86)
