Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
3. füzet - III. Galli László: Műtárgyak alatti szivárgásának számítása rétegezett talajokban közelítő eljárással
\ Műtárgyak alatti szivárgás 375 Ha a (/!„) értéke kisebb a szivárgó terep alatti depressziónál, a // 0-ra negatív érték jön ki. Ez olyan nagy nyomáscsökkentést jelent, amelynél a műtárgy lábvonalában a víz már nem emelkedhet a terepszint fölé. A felvízi oldal nyomáskülönbsége természetesen most is a már ismert módon, a 40. sz. egyenlettel számítható ki. c) Nyomáscsökkentő kútrendszer az alvízi oldalon A nyomáscsökkentő rendszerre eddig levezetett számítások a műtárgy mögötti szivárgóra, tehát folyamatos vízkivételre vonatkoztak. A gyakorlati esetek legtöbbjében azonban építési okok miatt rendszerint gazdaságosabb a műtárgy mögött szivárgó helyett kutakat építeni. A műtárgy mögötti nyomáscsökkentést a vízvezetőréteg megcsapolása idézi elő. A nyomáscsökkenés nagyságát pedig elsősorban a vízvezetőrétegből kivezetett víz mennyisége, ezt pedig a rendszernek a műtárgytól való távolsága befolyásolja. Majdnem független tehát a nyomáscsökkenés attól, hogy a vízkivitel milyen módszerrel történik, megszakítás nélküli vonalban szivárgóval, vagy szakaszosan kútsorral. A szivárgó nyomvonalán telepített kútsorral tehát a szivárgóhoz-hasonló nyomáscsökkentést idézhetünk elő akkor, ha a kútsorban olyan depressziót állítunk elő, amely mellett a kutakból kifolyó vízmennyiség a szivárgó vízmennyiségével azonos lesz. Azonos vízhozamú kutak és galériák depressziós viszonyaival Forchheimer foglalkozott [5]. Megállapította, hogy egy végtelen hosszú kútsor valamelyik középső kútjában azonos vízmennyiség esetében — nyomás alatti vízmozgást feltételezve — a galéria depressziójához viszonyítva a kútsor depressziója — kis közelítéssel — a következő értékkel fog megnövekedni (11 ábra). a c b b A s = o „h J l n z • n A 0 « 9 2. n r 0 (70) ahol A S a kút depressziójának a növekménye a galériához viszonyítva, q 0 a galéria vízhozama egységnyi hosszban, b a kutak egymástól való távolsága, r 0 a kutak sugara, A 0, d u a vízvezetőréteg jellemzői. A kútsor két-két kútja közötti piezometrikus szint azonban magasabb lesz a kutakban mért vízszinteknél. Ez a vízszintemelkedés is kiszámítható 11. ábra. A galéria és kútsor piezometrikus szintkülönbsége Forchheimer szerint. Fig. 11. U\1/ferences in the piezomelric levels in galleries ancl in a well row according to Forchheimer: a) water level in the well, b) water level in the gallery
