Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
3. füzet - III. Galli László: Műtárgyak alatti szivárgásának számítása rétegezett talajokban közelítő eljárással
Műtárgyak alatti szivárgás 359 Ahol az összegben természetesen a AQ-IIOZ tartozó rf u-nak is szerepelnie kell a = 1 viszonyszámmal. Evvel az egyenlettel, ha értéket d,' rval helyettesítjük az egész rétegsort egy k 0 szivárgási tényezővel rendelkező és d' 0 vastagságú egynemű réteggé alakíthatjuk át. 2. A rétegeződéssel párhuzamos vízmozgások Ha a vízmozgás a rétegződéssel párhuzamos, az előző összefüggések megváltoznak (4. ábra). Ilyen mozgások esetében — itt is a 4. ábra szerint nyomás alatti permanens vízmozgást feltételezve — a mozgás irányára merőleges bármely keresztmetszetben az egyes rétegek között nyomáskülönbség nem állhat elo. így a hidrostatikai nyomásnak minden rétegben egyenlőnek kell lennie és a sebességnek kell a rétegellenállások, illetve az egyes rétegek szivárgási tényezőinek az arányában, rétegenként különböznie. Ezen az alapon a rendszer bármely rétegében a szivárgási sebesség, ha L a megtett út hossza, Ii pedig az út két végének a hidrostatikai nyomáskülönbsége »,=/(11) Ebből a vizsgált rétegen átszivárgó víz mennyisége egységnyi széles sávot vizsgálva 1i= k^ L H (12) A rétegeken átszivárgó összes víz mennyisége 2 q, =2 2 */ di (13) Ebből az egyenletből az egyenértékű rétegvastagságot is meghatározhatjuk d' 0 = = d o + d i h + d 2 £ + .. . (12a) Jtg Kq Aq A nyomásveszteség természetesen most minden rétegben egyenlő lesz. A rétegsorban mozgó víz szivárgásának a törvényszerűségei tehát a A 0 szivárgási tényezővel rendelkező d' u egyenértékű rétegvastagsággal párhuzamos rétegekben is kifejezhetők. rr 4. ábra. A rétegződéssel párhuzamos vízmozgások. Fig. 4. Head loss at water movements parallel to the stratification