Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
3. füzet - II. Kovács György: Talajvízáramlás hozamának meghatározása vízháztartási vizsgálatok alapján
336 Kovács György tartalom különbségeként számítható diszponibilis víz a talaj szemszerkezetétől függetlenül átlagosan 16 térfogatszázalék. Fekete Z. azóta végzett megfigyelései [2] azt mutatják, hogy ez az érték függ a réteg szemösszetételétől, bár a különbség aránylag nem jelentős. Az általa meghatározott jellemzőket (VK = vízkapacitás, HV = holtvíztartalom, DV = diszponibilis víz) az I. táblázat első három I. táblázat — Table í. A kiilüllhüzíí talajfajták vízháztartási jellemzői, és a felső két méter vastag réteg átlagos vízvisszatartó képessége Walerhousehold characteristics of different soils and the average water retention capacity of the upper 2 m deep layer Anyag megnevezése VK HV DV B, b 2 1 2 3 4 5 6 Homok — sand 21,0—27,2 5,3—10,2 15,7—17,0 11,0, 4,5 Homokos vályog — sandy adobe 30,4—31,5 11,2—12,0 19,2—19,5 12,2 4,3 Vályog — adobe 33,6—35,0 12,6—13,0 21,0—22,0 13,3 4,2 Agyagos vályog — clayey adobe 40,6—43,4 16,8—21,0 23,8—22,4 14,5 4,0 Agyag — clay 49,5—52,5 27,0—31,5 22,5—21,0 13,8 4,0 Nehéz agyag — heavy clay 57,6—60,8 38,4—44,8 19,2—16,0 — — Columns: 1 = notation; 2 = water capacity; 3 = bound water content; 4 = disposable water, 5 = = average water quantity retained in the first 1 m deep layer ; 6 = in the second 1 m deep layer. oszlopában foglaltuk össze. A 5. és 6. oszlopban az első (ABf) és második (AB 2) méteren visszatartott vízmennyiség átlagos értékeit tüntettük fel néhány függélymenti víztartalom-vizsgálat adatai alapján becsülve [11., 12., 13.]. A táblázatban levő adatokat térfogatszázalékban adtuk meg, tehát 1 m vastag réteggel számolva ennek tízszerese adja meg a víztartalom, illetőleg a tározódás mm-ben kifejezett értékét. Nagyobb mélységben — a határ mintegy 5 m-es mélységben vonható meg — a párolgás közvetlen hatása már nem érvényesül, úgyhogy itt a talajvízjátékból közvetlenül következtethetünk a rétegben történő tározódásra. Az elvégzett számítások azt mutatják, hogy itt a mélységtől és a réteg összetételétől függetlenül, — kizárva természetesen a duzzadó, és így gyakorlatilag vízzárónak tekinthető agyagrétegeket, — 0,2—0,4 térfogatszázalékra becsülhetjük az évente visszatartott vízmennyiséget, tehát a talajvíz évi táplálása méterenként 2—4 mm-rel csökken. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a legfelső rétegekben jelentkező kismértékű különbségek kivételével nem mutatkozik lényeges eltérés a különböző szemösszetételű laza kőzetek vízvisszatartóképességében. Ha tehát'megállapítjuk a tározódás jellemzőinek átlagos értékét, ezt minden rétegben közelítésként elfogadhatjuk. Azért fontos ez a megállapítás, mert az irodalomban csupán egy olyan közlést találtunk, amely azonos rétegzettség és azonos meteorológiai viszonyok mellett megfigyelt adatokat közöl a különböző mélységben elhelyezkedő tükrű talajvíz táplálására vonatkozóan. M. E. Altovszkij és A. A. Konopljanceva grafikusan megadott mérési pontjairól [1] leolvasott értékek számszerű adatait a IL táblázatban közöljük évi átlagos
