Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

298 Kisebb közlemények c) A lapokat hajlékonyságuk miatt azokkal a vasvégződésekkel, amelyek a beton felőli oldalon a cementbe ágyazottak, valamihez hozzá kell erősíteni. d) A lapok, amelyek 250-es cementből készülnek, nyáron egy nap alatt kiszáradnak és már három nap múlva szállíthatók és felszerelhetők. A felerősítő vasvégződések elhelyezésének tisztázására kísérleti cementlapokat készítettek egymástól keresztben 25—30 cm, hosszában 1 m távolságban elhelyezett 8 mm átmérőjű tűszerű vasakkal. A kísérleti lapokat egy 200 kg/m

3 cementadagolással készült, 1,35 x 2,50 m-es betontömb betonozásánál alkalmazták. Az 1 m-enként elhelyezett, 8 mm átmérőjű vasvégződésekkel ellátott lap szilárd. A^beton és zsalulapok kapcsolatát egy sor laboratóriumi kísérlettel is ellenőrizték. Megállapították a beton és a cementlap közötti tapadó erőt, a szilárdságot, a vízzáróságot, a fagyállóságot s'b. A beton és cement közötti tapadóerő nagyságát kísérleti félhengerek összeillesztésével, majd szétszakításával állapították meg. Egy másik kísérletnél cementfélhengerhez egy nap múlva betonfélhengert illesztettek, majd présbe helyezték. Ez a kísérlet mutatja, hogy 28 nap múlva a beton és a cement kapcsolata a betonszerkezetek közötti kapcsolat 80—85%-a. A burkolólapok és a beton még jobb kapcsolatának a biztosítására, a cementbe apró szemcséjű kavicsot kevertek. A vízzáróság kikísérletezéséhez vékony, csőszerű cemcntpalástot készítettek, 15 cm átmérővel, 15 cm-es magassággal, és 2 cm lapvastagsággal, amelyet egy sodrott acélhálóval vasaltak. Utána ezt a palástot B. 200-as betonnal töltötték ki. A 28 nap múlva elvégzett kísérlet teljes vízzáróságot mutatott. A fagyállóság vizsgálatára 20 x 2 cm-es, két hálóval vasalt lapokat gyártottak, amelyeket keretszerűen állítottak össze. Utána B. 200-as betonnal töltötték ki ezeket a kereteket, 28 napig normális állapotok között tartották, majd 150-szeres fagyasztásnak és olvadásnak vetették alá. A kísérlet a lapokban változást nem eredményezett. A fenti, laboratóriumban elért eredmények is igazolták, hogy a héj szerű, vasalt cement zsalu- és burkolólapok gyári előállítása és alkalmazása lehetséges. Az Észak-Donyec-Dunbassz csatorna műtárgyainál (többek között a szivattyútelep előcsatornájának és a krasznooszkolszki duzzasztómű partfalainak és egy 3 m átmérőjű vasbeton csőáteresz betonozásánál) zsaluként alkalmazott cementhabarcs lapok jónak bizonyultak. A héjszerű, vasalt, cementburkoló és zsalulapok lehetnek íves kialakításúak is (4. ábra). A gyakorlatban már alkalmazták ilyen j lapokat vasbeton csővezeték belső zsaluzásaként. Lehet alkalmazni azonban duzzasztómű pilléreknél, szívócsatornáknál stb. A Kazennij Torec folyó alatti csőáteresz (5. ábra) cementzsalui íves kiképzésűek. Az íves lapok felülete 0,75 x 2,5 m, vastagsága 2 cm. Ezek a görbefelületű cementlapok a csővezeték belső zsaluzását alkották. A lapokból kiálló vasvégződéseket a csővezeték vasalásához hegesztették. Megállapították, hogy a csővezeték betonozása vasalt cementlapokkal való zsaluzás esetén sokkal gyorsabb és egyszerűbb, mint például a hordozható fémzsaluk 4. ábra. Tűszerű vasvégződésekkel ellátott görbefelületű héjszerű, vasalt cementlapok 5. ábra. Héjszerű, vasalt cementlap alkalmazása egy folyó alatti 3 m átmérőjű vasbeton csővezeték belső zsaluzásaként