Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

A talajvízháztartás •249 mellett építhetünk. Műtárgyak alatt, valamint mély bevágásoknál keletkező szivárgások a környezet talajvízviszonyaitól függenek. A nemzet fejlődése és a közellátás biztonsága szempontjából minden talpalatnyi föld termésére szükségünk van. A nagyüzemű mezőgazdasági, termelés megtervezéséhez a talaj adottságok mellett a talajvízháztartás ismerete szükséges. A tavaszi maximális talajvízállás előrejelzése elsősorban a mezőgazdaságot szolgálja. A mezőgazdasági tervgazdálkodás keretén belül lehetőség nyílik arra, hogy a talajvízszín és a talajvízháztartás változásait figyelembe véve kiválasszuk azokat a területrészeket, amelyeken az egyes mezőgazdasági növények igényeinek megfelelő legkedvezőbb vízgazdálkodási feltételek mutatkoznak. Arra vonatkozóan, hogy egyes növények részére mi az optimális talajvízmélység, jelenlegi ismereteink még elég hiányosak. Ebben a kérdésben kísérletileg meghatározott értékekre van szükségünk. A törekvés az, hogy az agro- és hidrotechnikai eljárások fokozottabb bevezetésével a talaj legkedvezőbb vízgazdálkodását érhessük el. Kutatási eredményeink rámutattak arra, hogy a talaj és a talajvíz vízháztartása a legszorosabb összefüggésben van. A kapilláris emelkedésen kívül, a hőmérsékletingadozás hatásaként jelentkező páravándorlás ugyancsak jelentős talajvízből származó nedvességpótlást eredményezhet. A fedőrétegben előálló nedvességmozgás és a talaj vízháztartás annyira összekapcsolódnak, hogy egyik vizsgálatával nem foglalkozhatunk a másik figyelembevétele nélkül. Sok tekintetben már eddig is meg volt a kapcsolat a mezőgazdasági és hidrológiai kutatás között, de a jövőben ezt még szorosabbá kell tenni. A talajvízháztartás törvényeinek segítségével lehetővé válik a talaj mezőgazdasági szempontból értelmezett vízgazdálkodásának helyesebb megismerése és kedvező befolyásolása. * * * Hazai talajvízkutatásunk igen rövid múltra tekinthet vissza. Ennek ellenére mondhatjuk, hogy a talajháztartás főbb jellemzőit már ismerjük, s ezen kívül számos olyan kutatási részeredményünk van, amelyek segítségével a vízgazdálkodási műszaki gyakorlat igényeit kielégítő megoldások érhetők el. Alföldi területeink vízháztartásának egyik legfontosabb tényezője a talajvíz. Ezeken a területeken a vízgazdálkodásnak jelentős mértékben számolnia kell a talaj vízháztartással. Elsődleges feladatként jelentkezik, hogy a síkvidéki területek talajvízviszonyait feltüntető térképsorozat elkészüljön. Ez minden olyan műszaki megoldáshoz, ahol a talajvíz szerepet játszik, hathatós segítséget ad. Általánosságban kimondható, hogy vízgazdálkodási beavatkozásnál, a természetes viszonyok között jelentkező talajvízháztartás átlagos jellemzőiből kell kiindulni. A továbbiakban a megoldás jellegétől függően a talaj vízháztartás ismertetett törvényeinek segítségével következtethetünk arra, hogy a műszaki beavatkozással milyen vízháztartási elváltozás fog keletkezni, illetve a talajvízháztartástól függően milyen megoldás alkalmazása célszerű. IRODALOM 1. Aujeszky L.. Berényi D„ Béli B.: Mezőgazdasági meteorológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951. 2. Biezók I. : Hydrologie im Tiefbau. Wasserwirtschaft-Wassertechnik, 1957, július. 3. Bogárdi János: Jelentés a Nagy Magyar Alföld talajvízviszonyairól. Hidrológiai Közlöny, 1949.9 —10. sz. 4. Bogárdi János: A talajvíz és talajviztükör változásának jelentősége a Mnérnöki gyakorlatban. Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950. 2 — 4 sz. 5. Bogárdi János : A csapadék és hőmérséklet hatása a talajviztükör változására. M.T.A. Műszaki Tudományok Osztályának közleményei 1952. Y. köt. 4. sz.