Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

244 Ubell Károly 3. A talajvízháztartás szerepe a vízgazdálkodás egyes ágazatainál Mai szemléletünk alapján a vízgazdálkodás egyes ágainál jelentkező feladatok nem tekinthetők különállóknak. Tervezéseknél a vízgazdálkodás valamennyi ágazatát és a velük szorosan érintkező népgazdasági célkitűzéseket együttesen kell figyelembe venni. Fokozottan vonatkozik ez a szemlélet a vízháztartásra, s ezen belül a talajvízháztartásra. A talaj vízháztartás számtalan befolyásoló tényező együttes hatásaként jelentkezik, s ezek mellé még felsorakoznak a műszaki beavatkozások is. A talajvízháztartást és annak jelentőségét vizsgálva mindig valamely egységnek tekinthető területrész általános talaj vízviszonyait kell elsősorban megállapítanunk. Tekintetbe kell vennünk az összes tényezőket, amelyek a talajvízre döntő befolyást gyakorolhatnak, s ezek ismeretében gondolhatunk arra, hogy egyes vízgazdálkodási kérdések megoldásával részletesebben foglalkozzunk. Ezt az elvet szem előtt tartva foglaljuk össze, hogy a vízgazdálkodás egyes ágazatainál milyen mértékben kell figyelembe vennünk a talajvízháztartást. A felsorolásban szereplő irányelvek már a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatnak is, de főleg a jövő vízgazdálkodási programjának tervezéséhez és végrehajtásához nyújtanak segítséget. a) Árvízvédelem Árvédelmi töltéseink stabilitását, s ezzel együtt az árvédelmi biztonságot nagymértékben befolyásolja az árvédelmi töltések alatti vízvezető alaprétegben kialakuló változó szivárgás. Az első pillanatban úgy tűnik, liogy az árvízvédelemnél a talajvízháztartás semmi szerepet nem játszik. Ihrig Dénes és szerző természetben végrehajtott kísérletei alapján bebizonyosodott [23], hogy az alaprétegben különböző jellegű változó szivárgás alakul ki attól függően, hogy az árhullámot megelőző időszakban a folyó közvetlen hatása alatt álló partmenti sávon milyen szinten helyezkedett el a talajvíz. Az időben változó víznyomásból a gát altalajában hely és idő szerint változó szivárgás áll elő. Ez a gát alatt változó sebességet, a gát mögötti részen vagy egyszerűen csak víz felfakadást, vagy fedőréteg félemelését és törését okozhatja. Ha a talajvíz mélyen helyezkedett el és gyors árhullám hatására még nem állt elő jelentősebb talajvízfeltöltődés, az árvédelmi töltés alatt nagy a hidraulikus gréidiens és nagy sebességű szivárgás keletkezik. Ennek ellenkezője az az eset, amikor az árhullámot megelőzően magas volt a talajvízállás. Ebben az esetben a hidraulikus grádiens és a töltés alatti szivárgás sebessége kisebb lesz, de a töltés mögötti fedőréteg alsó határoló felületén jelentékeny mértékű felfelé ható víznyomás jelentkezik [23]. A 29. ábrán a nyomásvonal két jellegzetes alakjára mutatunk be egy példát. Az ábra a dunaremetei megfigyelő kútsor szelvényét tünteti fel, ahol a mértékadó árvízszint esetére a kisebb árhullámok idején észlelt adatok segítségével szerkesztettük meg a két szélsőséges talajvízhelyzet esetén kialakuló, a fedőréteg alsó felületére ható nyomásábrát. Ezeket a törvényszerűségeket figyelembe véve az árvédelmi gyakorlat szempontjából fontos következtetések vonhatók le, és közelítő számítás végezhető