Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

228 Ubell Károly tartalmazza. A talajvíztájékoztató csak a természetes talajvízhelyzetet ismerteti. A műszaki beavatkozások révén előállt, és szűkebb területre kiterjedő elváltozások minden esetben külön vizsgálatot igényelnek. a) Egyes vidékek általános talajvízviszonyainak jellemzése Mint már a bevezetésben említettük, a talaj vízviszonyok megismeréséhez elsősorban részletes felvételeken alapuló térképezési munka elvégzése szükséges. Ennek eredményeit a rendszeres talajvízmegfigyelésből származó adatokkal kiegészítve, a vizsgált terület általános talaj vízviszonyai különböző adatokat feltüntető térképekkel jellemezhetők. Hazánkban az Állami Földtani Intézet kútkataszteri felvételei és ezzel a talajvíztérképezés munkája Bónai András vezetésével befejeződtek. A felmérés adatait 25 000-es méretarányú térképeken rögzítették, és ezekből az Alföldre és Kisalföldre a talajvízkutak sűrűségét, valamint közelítő átszámításokkal a talajvíztükör átlagos terepalatti mélységét és tengerszint feletti magasságát feltüntető 200 000-es és 400 000-es méretarányú térképeket készítettek [61]. Jelenleg ez a két talajvíztérkép, valamint a talajvízmegfigyelő kutak adatai azok, amelyek segítségével egyes területek talajvízviszonyait megismerhetjük. A teljes kép kialakításához ez nem elegendő, hanem további értékeket feltüntető térképsorozat is szükséges. Elsősorban az érdekel bennünket, hogy milyen mélységben helyezkedik el a talaj víztükör. Ezt három értékkel, mégpedig a sokévi átlag, az eddig észlelt (vagy számítással meghatározott, becsült) legmagasabb és legalacsonyabb talajvízállás terep alatti mélységével kell megadnunk. A talajvízszín abszolút magassága (m. A. f.) a talajvíz esésviszonyainak és a talaj vízáramlások megítélésének szempontjából fontos. Itt ugyancsak három, mégpedig a sokévi átlagra, valamint valamely egyidőben észlelt magas és alacsony talajvízállásra megszerkesztett talajvízszintvonalakat tartalmazó térkép elkészítése célszerű. A talajvízingadozás érzékeltetésére a szélső ingadozás, valamint az átlagos évi talajingadozás izometrikus vonalakkal ugyancsak ábrázolhatók. A felsorolt adatokra megszerkesztett izovonalak segítségével megállapíthatjuk, hogy a különböző területrészeken milyen típusba tartozó talajvíz van, és elkülöníthetők a folyók közvetlen hatása alatt álló partmenti sávok. A talajvíz minőségi adatait Szebellédy Lászlóné ugyancsak izometrikus vonalakkal ábrázolja [22]. A vízminőség jellegének kidomborítására három adatot, mégpedig a szulfáttartalmat, az összkeménységet és a leggyakrabban előforduló kationok és anionok viszonylagos túlsúlyára felépített minőségi víztípus feltüntetését tartja szükségesnek. Hosszabb időre terjedő rendszeres talajvízészlelés, valamint a talajfizikai jellemzők segítségével megállapítható és térképen ábrázolható az egyes területrészek talaj vízforgalma is [43]. A térképek kiegészítéséhez tartozik még az azonos jellegű területrészek jellemző talajvízjárásának (grafikonok), valamint a talajvízingadozás paramétereinek (táblázatba foglalt számértékek) a megadása. A talajvíztérképezés munkája az Állami Földtani Intézetben befejeződött. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben a rendszeres talajvízészlelés adatait folyamatosan feldolgozzák, és a hosszabb idő óta észlelő kutakra meg-