Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
226 Ubell Károly Izometrikus esetben, a maximális higroszkóposságnál kisebb nedvességtartalomnál jelentkező páravándorlás rendszerint csak a felső néhány centiméter vastagságú talajrétegben áll elő. A talajvízre hatása nincs. A kapilláris potenciál tekinthető a fedőréteg nedvesedését előidéző legfontosabb mozgató tényezőnek. A kritikus nedvességtartalom (0 K) elérése után megindul a gravitációs vízmozgás is. Ez az állapot jellemző a téli és tavaszi hónapokra. A gravitációs vízmozgás igen lassú. Finomabb szemcséjű talajoknál hetek, esetleg 1—2 hónap szükséges ahhoz, hogy 1—2 m-t megtegyen. Ez az oka annak, hogy mély talajvíznél júniusban vagy júliusban áll elő a maximum. Telítetlen állapotban a kapilláris potenciál és • a nehézségi erő együttes hatására olyan talajoknál is jelentkezik vízmozgás, amelyek telítve gyakorlatilag vízzárónak minősíthetők. Fokozottan érvényes ez a páravándorlásra. Ennek megfelelően a vertikális irányú nedvességmozgás, ha kisebb mértékben és lassúbb formában, de a finomszemcséjű talajoknál is jelentkezik. Közepes nedvességtartalom mellett a felső talajrétegekben jelentkező napi hőmérsékletingadozás jelentős páravándorlást és kondenzációt idéz elő. Ennek közvetlen hatása mintegy 3 m mélységig terjed. Ez a mozgás igen gyors és magasabb talajvíznél rövid idő alatt lejátszódó vízkészletváltozást okoz. A mélyebb rétegeket közvetlenül nem érinti, és előfordulhat, hogy a mélyebb rétegekben lefelé irányuló szivárgás, a felsőbb rétegekben felfelé irányuló páravándorlás jelentkezik egyidejűleg. Ez a páravándorlás eredményezi azt, hogy a természetben előforduló magasabb talajvíznél nagyobb a nyári hónapokban előálló párolgási veszteség, mint amilyet izotermái körülmények feltételezésével számítani [51], vagy kísérletileg megállapítani lehet [84], A hőmérsékletingadozás hatására előálló páravándorlás csupasz talajfelszín esetén a legnagyobb, növényzettel borított részeken kisebb mértékű. A talaj hőháztartásának napi menetében kisebb eltolódások mutatkoznak. Ettől függően napi egyszeri méréssel vízkészletváltozás nélkül is hol magasabb, hol alacsonyabb szinten észlelhető a talajvíz (17. ábra). A hőmérséklet grádiens hatására előálló vízgőzmozgás minden esetben érvényesül, ha a nedvességtartalom a maximális higroszkóposságnál nagyobb. Ez felfelé irányuló mozgásánál csökkenti, lefelé irányuló áramlásnál növeli a talajvízkészletet. Ezekben foglalhatók össze a fedőréteg nedvességmozgása és a talajvíz között jelentkező összefüggés fő jellemzői. í). A további kutatómunka irányelvei Jelenlegi ismereteink szerint, a talaj vízészlelési adatok birtokában a síkvidéki területek talajvízháztartása közelítően megállapítható. Eddig 371 db olyan talajvízmegfigyelő kút van, ahol ha kisebb-nagyobb kihagyásokkal is,, de hosszabb idő óta folyik a talajvíz észlelése. Ezeknél ismerjük a talajvízjárás fő jellemzőit. Emellett összesen 2220 db megfigyelő kútban folyik az észlelés. Az adatokat a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet-ben folyamatosan feldolgozzák, s a gyakorlati feladatok megoldásához rendelkezésre állanak.
