Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - II. Hock Károly: A gazdaságosság szerepe a műszaki gyakorlatban

A gazdaságosság szerepe 13 vattyúzási költség rovására. Más műszaki tervezéseknél pedig ez a hiba azt fogja eredményezni, hogy a létesítési költség csökkentése érdekében a gazdaságilag indokoltnál szegényesebben, a minőség rovására fognak építkezni. IIa viszont a hiba olyan lesz, hogy a hozamszázalékot alacsonyra állapítják meg, akkor a vízvezetéki nyomócsőben ennek következtében kisebb sebességet fognak megengedni, egyéb tervezéseknél pedig a gazdaságilag indokoltnál jobb minőségű építkezést és ezzel a beruházási költségek növekedését fogják előirányozni. Ennek a hozamszázaléknak az értéke most nálunk valahol 5 és 10% között lehet (10—20 év megtérülési idő). Az Országos Tervhivatal ugyan az új beruházások gazdaságosságának elbírálását szabályozó utasításban 20% értéket szerepeltet, de azt hiszem, hogy ez a magas érték főleg a további új beruházások megindításának fékezésére szolgál. Miután a műszaki tervezésen belül nagyon gyakran kell gazdasági számítást végezni, azért felmerülhet az a gondolat, hogy minden műszaki tervezésbe gazdaságilag képzett szakértőt kell bevonni. Ez helytelen volna. A számítás alapjául szolgáló érték megállapítása nem az egyes tervező feladata. Ennek alkalmazása pedig olyan egyszerű, hogy azt minden tervezőnek ismerni kell. Hasonló a helyzet, mint a középkorban az írásnál volt. Akkor volt olyan ember, aki az ügyeket intézte és egy másik, aki az intézkedést leírta, mert az ügyintéző nem tudott írni. A kettősség megszüntetésének nyilván az volt a helyes módja, hogy most már minden ügyintéző maga tud írni. A gazdaságosság fogalmának a fentiekben vázolt körülírása után tekintsük át, hogy az építés egyes fázisainál milyen szerepe van a gazdaságosság vizsgálatának. II. A gazdaságosság szerepe az építés elhatározásánál Az építés nyilván azzal az elhatározással kezdődik, amely az építés célját, helyét, hozzávetőleges költségkeretét és a költségek fedezésének módját eldönti. Ha az építés új beruházás keretében indul meg, akkor ez az elhatározás beruházási program néven pontosan előírt tartalmú és formájú. Ha az építés felújítás vagy fenntartás célját szolgálja, akkor ennek az elhatározásnak formái nem olyan kötöttek ugyan, de a beruházási program részére előírtak nagy részének rögzítésére ilyenkor is szükség van. Ismétlések elkerülése érdekében az alábbiakban csak a beruházások érdekében történő építésekről fogok beszélni, de ezalatt — a megfelelő eltérések figyelembevételével — a fenntartási és a felújítási építéseket is értem. Egyébként a beruházás fogalma a vízügyeknél sok esetben nem határolható el élesen. így például a folyamszabályozásnál a beruházás és a felújítás, illetve fenntartás gyakran csak önkényesen választhatók el egymástól. Ugyancsak hiányzik általában a folyamszabályozásnál a szabályozás eredményeként mutatkozó gazdasági előny meghatározása. Nagyon súlyos kérdés az is, hogy helyes-e az árvízvédelmi létesítmények fejlesztését beruházásként kezelni. A beruházás fogalmához elválaszthatatlanul hozzátartozik a befektetés és az attól várt konkrét, ismétlődő gazdasági előny szembeállítása és az a választási lehetőség, hogy ennek a szembeállításnak alapján a beruházást megvalósítsuk-e vagy sem. Nyárigát létesítésénél ez könnyen lehetséges, de árvízvédelmi fővédővonalnak a bekövetkezett magasabb árvízszint miatt szükségessé vált fejlesztésénél már nem. Az ármentesítés