Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
220 Ubell Károly Ahhoz, hogy közelebbi képet kapjunk a nedvességmozgásra a (17) képletet fel kell bontanunk. Vizsgáljuk ebből a célból a csapadék beszivárgását. Ha a talaj teljesen száraz, a beszivárgó csapadék a talajszemcsék vonzóerejének hatására a talajszemcsék körül helyezkedik el. További vízbeszivárgás esetén a molekulárisán kötött vízburok bizonyos maximális vastagságra duzzad. Ha a nedvességtartalom eléri a Lebegyev-íé\e maximális molekuláris vízkapacitási értéket (PF = 3,60—3,90), a talajszemcsék körül elhelyezkedő vízburok még egy keveset duzzad, de ez a vízréteg már csak gyengén — tapadással — kötött. További vízbeszivárgásnál ehhez csatlakozik a szabad víz, ami a nehézségi erő hatására lefelé szivárog. A talaj nedvességtartalmától függően, kisebb nedvességnél a kapilláris potenciál, nagyobb nedvességnél a nehézségi erő a folyadékmozgás fő irányítója. A kritikus nedvességtartalom (& K) valamivel nagyobb mint a Lebegyevféle maximális molekuláris vízkapacitás és p F = 3,2—3,1 értékű kapilláris potenciállal jellemezhető. Egészen alacsony, a maximális higroszkóposságnál kisebb ( < H y) nedvességtartalom mellett azonos hőfokon is előáll kisebb mértékű vízgőzáramlás. Ebben az esetben a talaj hézagaiban elhelyezkedő vízgőz nyomását a nedvességtartalom és hőmérséklet együttesen határozzák meg. Azonos hőmérséklet mellett a nagyobb nedvességű helyeken a vízgőz parciális nyomása nagyobb, a vízgőz áramlása a tenziókülönbségek kiegyenlítésére törekszik és a nedvesebb helyről a szárazabb felé vízgőzáramlás áll elő. Izometrikus állapotban tehát a nedvességmozgásnak három fő fajtája jelentkezik (15. ábra). A kritikus nedvességtartalomnál kisebb nedvesség esetén a fő hatóerő a kapilláris potenciál, nagyobb nedvesség esetén a nehézségi erő. A gravitációs vízmozgás megindulását jellemző kritikus nedvességtartalom közelítő értékei a következők: homok 2—5 súly % homokos vályog 5—10 súly % vályog 10—21 súly % agyagos vályog 21—28 súly % agyag >28 súly % A vertikális irányú nedvességmozgást leíró differenciál egyenlet a következő [50, 51]: UL 1 Uí I Ui A jelölések a következők: © = a talaj térfogati nedvességtartalma, t = az idő, z = felfelé pozitívnak értelmezett magasság, K = a telítetlen talaj szivárgási tényezője, D e = a tömegegységre vonatkoztatott diffúzió együttható, mely három tagból tevődik össze
