Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában
210 Ubell Károly 6. A vízháztartás A talajvízszínalakulás és talajvízjárás törvényszerűségeinek és jellemzőinek ismeretéhen megkísérelhetjük a talajvízháztartás meghatározását. A vízháztartási vizsgálatoknak igen hasznos segédeljárása a vízháztartási egyenlet megoldása. Ennek sok fajtája ismeretes, aszerint, hogy milyen részletességgel kívánunk dolgozni. Az egyenlet számos tagjának megbízható meghatározása közvetlen megfigyelési adatok hiányában ma még nem lehetséges, s ezért egyes tagok elhagyásával egyszerűsített vízháztartási egyenletekkel vagyunk kénytelenek foglalkozni. Az általános vízháztartási alapegyenlet szerint Csapadék = Lefolyás -f- Párolgás -f- Tározódás. Hidrológiai egységet képviselő, zárt vízkörforgással rendelkező területek természetes vízháztartásának hosszúidejű átlagértékében sem felszíni, sem felszín alatti tározódás nincs, s így a vízháztartási egyenlet Csapadék — Lefolyás -f Párolgás. A csapadék és lefolyás méréssel meghatározható értékének segítségével a párolgás hosszúidejű átlagértéke számítható. Ez a megoldás a gyakorlat igényeinek kielégítésére kevés, s inkább csak elméleti jelentősége van, hogy a párolgásnak legalább az átlagértékét megismerhettük. A vízgazdálkodási feladatok megoldásához jól elkülönített vízháztartási térés időegységek megválasztásával legalább olyan részletességgel kell a vízháztarlási egyenletet megoldani, hogy az egységekben lejátszódó különböző jellegű vízmozgások elválaszthatók és a legfontosabb tényezők mennyiségi értékei legalább megközelítően megállapíthatók legyenek. Erre a következő vízháztartási egyenlet alkalmas : Cs =L f+ L t v + P f + P t+T f+T t + T t v (10) Cs = csapadék, Lf = felszíni lefolyás (a lefolyásnak az a része, amit talajvíz nem táplál), L t v = talajvízelfolyás (talajvíz beáramlás a vizsgált egységbe, vagy abból elszivárgás, és a lefolyásnak a talajvízből származó része), Pj — felszíni párolgás (a szabad vízfelületek és a talajba még be nem szivárgott csapadék párolgási vesztesége), P t — talajpárolgás (a fedőréteg és a talajvíz párolgási vesztesége), Tf = pozitív, vagy negatív felszíni víztározódás, T t = pozitív, vagy negatív nedvességtározódás a talajban, a talajvízszín felett elhelyezkedő háromfázisú fedőrétegben, T i v = pozitív vagy negatív talajvíztározódás. A nyolc tényező közül három, mégpedig a csapadék, felszíni lefolyás és felszíni víztározódás közvetlen mérések segítségével meghatározható. A talajvíztározódás a talaj vízészlelési adatok felhasználásával a talaj vízjárás törvényszerűségeinek segítségével számítható. Ezek után marad még négy ismeretlen. A talajvízelfolyás kérdésével külön kell foglalkoznunk. A felszíni párolgás ma már elég megbízhatóan számítható [70]. A talajban előálló nedvességtározódás, a talajpárolgás és a talajvíztározódás szorosan összefüggnek s a megoldást a
