Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

A talajvízháztartás •197 Az ellipszis ferdeségi szögének, valamint a léghőmérsékletingadozás és talajvízjáték viszonyának ismeretében a fáziseltolódás a következő összefüggésből számítható : 1 e2 cos a = tg 2 cp — . (8) Alföldünk éghajlatát vizsgálva a léghőmérséklet átlagos évi menete mind a megoszlás, mind a mennyiségi értékek tekintetében állandónak tekinthető. Átlagos viszonyok mellett a léghőmérséklet maximuma július 20 és 30-a között áll elő s ekkor jelentkezik a sinushullámként előállított menetgörbe maximuma. A fáziskésés azt fejezi ki, hogy ehhez az időponthoz viszonyítva áltagosan mikor áll elő a maximális talajvízállás. Az a szög függvényében a maximális talajvízállás előfordulásának időpontja a következő : Ha a = 0°— 20° július a = 30°— 50° június a = 60°— 80° május a = 90°—110° április a = 120°—140° március Az ellipszis helyezete is már közelítőleg megmutatja, hogy a fáziskésés milyen értékeket vehet fel. Ha a = 90°, akkor cp = 0. Ha a cp szög negatív, akkor a fáziskésés 0—90°, ha pozitív, akkor 90—180° (3. ábra). A léghőmérséklet és talajvízállás elliptikus kapcsolata egyszerű szerkesztéssel könnyen meghatározható [73, 74]. Ez a kapcsolat akkor jellemzője az átlagos talajvízjárás éves periódusú ingadozásának, ha az átlagos talajvízjárás menetgörbéje megközelítésként sinus vonalnak tekinthető. Az ellipszis ferdeségi szögének (<p). valamint a léghőmérsékletingadozás és talajvízjáték viszonyszámának c = ^ segítségével a (8) összefüggésből kiszámítható a fáziskésés (a). A fáziskésés a talajvízjárás jellemző paramétere, ami azt fejezi ki. hogy átlagos viszonyok mellett mikor áll elő a talajvízállás évi maximuma. c) A téli félév csapadékának és talajvízállás emelkedésének kapcsolata Kétváltozós lineáris korreláció segítségével a talajvíz és a csapadék között csak akkor van szorosabb kapcsolat, ha a) egyes hónapok, tehát január, február december, több éven át észlelt vízállásváltozása és a csapadék [5], vagy b) hosszabb időszak, néhány hónap vagy esetleg egy félév vízállásváltozásának és csapadékösszegének az összefüggését keressük. Hangsúlyozni kell, hogy a talajvíz és a csapadék kapcsolatának kutatásánál fokozottan alkalmazni kell a minőségi elemzést, mert ennek elhagyásával könnyen téves következtetésre juthatunk. A vízháztartás bonyolult folyamatánál a számtalan tényező közül kiragadunk kettőt, s ezeknek keressük a kapcsolatát. Nyilvánvaló, hogy csak azokban az esetekben fog hasonló összefüggés mutatkozni, amikor a többi tényező is hasonló hatást fejt ki.